Több országban is az iTune helyi toplistájának élére ugrottak a pénteken elhunyt Meat Loaf korábbi slágerei. Cikkünk írásakor az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában az első négy helyen az énekes számai álltak, de vezette a rangsort Csehországban, Svájcban, és Írországban is, a Bat Out of Hell című albuma pedig jelenleg nyolc országban a legkeresettebb, és további nyolcban top5-ös.
Bár Magyarországon a megugró érdeklődésnek pont nincs nyoma, a jelenség egyáltalán nem meglepő. Egy-egy népszerű, vagy kultikus zenész halálát követően lényegében mindig ez történik, és természetesen nem csak az iTunes-on keresik az elhunyt számait, hanem minden csatornán.
Kiugróan nagy lett a nézettsége például a Youtube-on a Meat Loaf számoknak. Az énekes legismertebb dala, az I’d Do Anything For Love tengerentúli időszámítás szerint is lassan egymillió megtekintésnél tartott pénteken, miközben az eddigi legjobb napján (tavaly január 1-jén) csak alig negyedennyien nézték meg. De hasonlóan pörög az összes többi nagyobb sláger is: a leginkább az Egyesült Királyságban felkapott Bat Out of Hell klipje például a rekordnapján 41 ezres nézettséget hozott, most viszont nagyjából háromnegyed óránként nézik meg ennyien.
A youtube-nézettség megugrása a tapasztalatok szerint ilyenkor nem is csak néhány napig tart, gyakran hetekig jóval többen nézik az elhunyt énekesek számait, mint korábban. A Roxette három legnépszerűbb klipjének nézettsége például a négyszeresére ugrott 2019 decemberében, amikor a zenekar énekese Marie Fredriksson életét vesztette, és ugyanez volt a helyzet a Linkin Park számaival 2017 nyarán, az énekes Chester Bennington öngyilkosságának hónapjában.
Régebben pedig még látványosabb volt ez a jelenség: Amy Winehouse három legkedveltebb klipjén az énekesnő halálának hónapjában több mint 20 millió megtekintés volt, miközben a korábbi hónapokban az egymilliót sem érte el ez a szám.
A nézettség jellemzően a következő hónapokban is magasabb szinten marad, mint az előadó halála előtt. George Michael számait például még a zenész elhunytát követő negyedik hónapban is másfélszer többen nézték meg, mint korábban.
Ez a többletnézettség elég jelentős bevételhez juttathatja a zenész örököseit. Egymillió többletmegtekintés több ezer dolláros bevételt jelenthet, márpedig néhány hónapos időtávon az ilyen sztároknál nem milliós, hanem inkább tíz, vagy százmilliós többletmegtekintésről beszélhetünk.
Elég nehéz lenne megbecsülni, hogy az ilyenkor mindenhol megugró többletforgalom összességében mennyit hoz az örökösök konyhájára, mert a globális zeneiparban a szerzői és előadói jogok után járó fizetségeknek mára olyan bonyolult rendszere alakult ki, hogy azt szinte lehetetlen átlátni. Ennek persze elsősorban az az oka, hogy a digitalizáció és a streaming szolgáltatások általánossá válásával az értékesítési csatornák rendszere kibővült, sokrétűbbé vált.
A zeneművek után szedett jogdíjak általában két fő részre oszlanak, egyik részük a dalszerzéshez kapcsolódik, a másik pedig konkrétan a számok vagy albumok elkészítéséhez. Utóbbiakon többnyire a dal előadója és a vele szerződésben álló kiadók osztoznak, egyedi megállapodások alapján, de ezen belül még az sem mindegy, hogy a számot a hagyományos rádiók, az internetes rádiók játsszák le, esetleg valamilyen fizikai hordozón adják el (például bakelit vagy CD), vagy akár egy filmhez kérik betétdalnak.
Az előadó sokszor nem egyenlő a dal szerzőjével, ezekben az esetekben két jogdíj típus élesen elválik, vagyis könnyen előfordulhat, hogy egy énekes halálakor a dalainak szerzői (adott esetben akár a zenekarának más tagjai) is hirtelen vagyonokat keresnek.
Amikor valaki megvesz egy dalt az iTunes-on, a Google Play-en vagy bármilyen más online platformon, akkor a vételárból a dalszerző és a zenemű jogaival rendelkező előadó-kiadó páros is kap jutalékot, de hogy milyen rendszer szerint mennyit, azt olyan egyedi szerződésekben rögzítik, amelyekbe nem látunk bele, ezért gyakorlatilag lehetetlen pontosabban megbecsülni, mennyi pénz áramlik a felek között egy-egy olyan esetben amikor (akár haláleset miatt) a dalok népszerűsége hirtelen az egekbe emelkedik. Ugyanez vonatkozik a streaming szolgáltatásokra is.
Amerikában (a világ legnagyobb piacán) egyébként a szabályozás éles különbséget tesz a hagyományos rádiók és az internetes rádiók jogdíjfizetési kötelezettsége között. A hagyományos rádióknak csak a dalszerzőknek járó díjakat kell megfizetniük. Ha tehát az elhunyt előadó dalait az URH rádiók harsogják a kocsikban, azután csak a dal szerzője kap juttatást, és ha ez nem maga az előadó, akkor ő nem. Az internetes rádióknak viszont mindkét csatornán keresztül fizetniük kell, ebből a szempontból jóval nagyobb költségekkel kénytelenek működni – az előadók számára kedvező módon.
Adat
Fontos