Sokan foglalkoznak a járvány egészségügyi és gazdasági hatásával, de egyelőre még kevés tanulmány született, ami az egyéni teljesítmény változásával foglalkozik. Kai Fischer és szerzőtársai azt vizsgálták meg, hogyan változik a teljesítménye azoknak a focistáknak, akik bizonyítottan koronavírus fertőzöttek voltak.
Német és olasz focistákat vizsgáltak, és három dolgot vettek figyelembe:
Mivel a focistáknak a járvány alatt folyamatosan tesztelniük kellett, ezért feltételezhető, hogy aki pozitív mintát adott, az természetesen mind valóban átesett a fertőzésen, míg aki negatív volt, az valóban nem esett át rajta. Így megfelelő kontroll csoportnak bizonyulnak az azonos bajnokságban, sőt azonos csapatban játszó, fertőzésen nem áteső játékosok. Ráadásul így nemcsak a súlyos esetek hatását tudják mérni, hanem bárkiét, aki elkapta a koronavírust, még akkor is, ha esetleg tünetei sem voltak.
Az eredményeik azt mutatják, hogy a kezdeti kiesések után (amelyek valószínűleg a karantén miatt voltak) a fertőzésen átesett játékosok nem léptek kevesebbet pályára. Az viszont már érezhető, hogy gyakrabban lecserélik őket, ami lehet a jele annak, hogy rosszabb a fizikai állapotuk.
A korábbi kutatások alapján azonban a focisták teljesítményének legjobb mérőszáma a sikeres passzok száma. Az adatokból az látszik, hogy nagyjából
5 százalékkal rosszabb lett a teljesítménye a fertőzésen átesett focistáknak,
ráadásul több mint fél évvel a fertőzés után sem mutatnak jelentős javulást. Összevetve más sérülésekkel vagy influenzafertőzéssel, a koronavírus fertőzés eltér ezektől, mivel
minden más negatív hatás idővel eltűnik, de erre a koronavírusnál egyelőre nincs bizonyíték.
Ez egybevág az orvosok által hosszú Covidnak nevezett jelenséggel, ami azt írja le, hogy hosszú távon fizikai nehézségei vannak a fertőzötteknek (például szívproblémák, légzési nehézség, fáradékonyság).
Ráadásul a focisták csökkenő teljesítménye logikus módon negatívan hat a csapat teljesítményére is. Emiatt előfordulhat, hogy a kontroll csoport teljesítménye is rosszabb, mint amilyen a betegségen átesett csapattársak nélkül lenne, így valójában az 5 százalékos csökkenés még akár alábecslése is lehet a tényleges teljesítménycsökkenésnek.
Mivel a focisták nagyon szűk és különleges rétegét alkotják a munkavállalóknak, további kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy kiderüljön, ez a teljesítménycsökkenés mennyire általánosítható más dolgozókra. A szerzők mindenesetre amellett érvelnek, hogy valószínűleg hasonló hatások jelentkezhetnek más foglalkozásoknál is.
Élet
Fontos