A malária még mindig az egyik leghalálosabb kór globálisan, ugyanakkor még mindig nincs ellene hatékony védőoltás. Egy új kutatási projekt nemrég viszont nagyon ígéretes tervvel állt elő, ami a covid elleni oltásokban alkalmazott RNS-technológia segítségével hozna létre hatékony védőoltást a betegség ellen – írja az Academic Times.
A malária ellen azért nehéz oltást fejleszteni, mert a betegséget okozó, Plasmodium nembe tartozó parazita egysejtű olyan fehérjét tartalmaz, amely megakadályozza a memória T-sejtek termelését. (Ez a fehérvérsejtek egyik alcsoportja, amely központi szerepet játszik a sejtes immunválasz működésében, azaz a szervezet által felismert kórokozók elleni védelemre szolgál.)
A hagyományos influenza elleni vakcinák legtöbbje inaktivált vírust tartalmaz. A test felismeri a behatolót, antitesteket kezd termelni, amivel elpusztítja a vírust. Ezután viszont az újabb megfertőződés elkerülése érdekében a szervezetnek emlékeznie kell az antitest képzésének folyamatára, és ennek a megjegyzése a memória T-sejtek feladata.
Az új malária elleni vakcina nem a konkrét elölt patogén, hanem az RNS segítségével ad információt a szervezetnek arról, hogy pontosan milyen fehérjéket hozzon létre a védekezéshez. A malária elleni oltás a Pfizer/BioNTech vagy a Moderna covid-vakcinájának mRNS-techológiájához hasonló, de kicsit más, saRNS-alapú. Utóbbinak az az előnye, hogy a sejten belül képest önmagát sokszorosítani, így kisebb adag kell az alapanyagból az oltásba.
A malária esetében a technológia alkalmazásának előnye, hogy ki lehet vele kerülni azt a fehérjét, ami megakadályozza, hogy a test memória T-sejteket termeljen, és ezáltal hosszú távú védettséget fejlesszen ki a malária ellen.
A kutatók eredményei százezrek életét menthetik meg a fejlődő országokban: csak 2019-ben 229 millió maláriás megfertőződést dokumentáltak, és 409 ezren haltak meg világszerte. A halálesetek 94 százaléka Afrikában koncentrálódott, ahol a legveszélyeztetettebb csoportot a gyerekek alkotják. A malária ellen két éve engedélyeztek egy oltást, azonban a Mosquirix vakcina hatékonysága nagyon alacsony, körülbelül 30 százalékos, négy év után pedig 15 százalékra esik.
Az oltás szabványjavaslatát február elején tették közzé az Amerikai Szabványügyi Hivatal honlapján. Richard Bucala, a Yale School of Medicine professzora és az oltás egyik feltalálója az oltás hatékonyságáról azt mondta, hogy valószínűleg ez a legmagasabb szintű védettség malária ellen, amit egérkísérletek alapján eddig tapasztaltak.
A kutatást a Novartis és a National Institutes of Health finanszírozta, és ha a szabányjavaslatot elfogadják, a GlaxoSmithKline kezdheti el a vakcinák gyártását. A vakcina fejlesztése most az Oxfordi Egyetem intézetében folytatódhat, ahol az AstraZenecával közös covid-vakcinát is fejlesztették.
Jelenleg ez a világon az egyetlen hely, ahol első fázisú malária elleni vakcinateszteket végeznek, tehát embereket fertőznek meg az immunizálásukat követően. Az új vakcina esetében még nem kísérleteznek emberekkel, de ez a fázis idén már beindulhat a kutatók elmondása alapján.
Bucala szerint az mRNS-módszer kifejlesztése és alkalmazása nagy előrelépés volt, de az saRNS módszer hatékonyabb és olcsóbb további irányt jelent a covid elleni oltások fejlesztésében is.
Az mRNS-techológia egyébként nemcsak a covid és a malária elleni oltások fejlesztésében hozott áttörést, hanem más betegségek elleni vakcinák fejlesztésében is nagyon ígéretes kutatások indultak el vele. Az egyik mRNS-alapú covid-vakcinát fejlesztő Moderna nemrég jelentette be, hogy új mRNS-alapú oltásokon kezdtek el dolgozni a HIV, az influenza, a légzőszervi tüneteket és agyvelőgyulladást is okozó – akár 75 százalékos halálozási aránnyal járó, főleg Ázsiában terjedő – Nipah-vírus, egyes szívbetegségek és rákos megbetegedések ellen is.
Élet
Fontos