Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. március 1. 13:10 Élet

Áttörtést hozhat a covid ellen használt oltási technológia a világ egyik leghalálosabb kórja, a malária ellen is

A malária még mindig az egyik leghalálosabb kór globálisan, ugyanakkor még mindig nincs ellene hatékony védőoltás. Egy új kutatási projekt nemrég viszont nagyon ígéretes tervvel állt elő, ami a covid elleni oltásokban alkalmazott RNS-technológia segítségével hozna létre hatékony védőoltást a betegség ellen – írja az Academic Times.

A malária ellen azért nehéz oltást fejleszteni, mert a betegséget okozó, Plasmodium nembe tartozó parazita egysejtű olyan fehérjét tartalmaz, amely megakadályozza a memória T-sejtek termelését. (Ez a fehérvérsejtek egyik alcsoportja, amely központi szerepet játszik a sejtes immunválasz működésében, azaz a szervezet által felismert kórokozók elleni védelemre szolgál.)

A hagyományos influenza elleni vakcinák legtöbbje inaktivált vírust tartalmaz. A test felismeri a behatolót, antitesteket kezd termelni, amivel elpusztítja a vírust. Ezután viszont az újabb megfertőződés elkerülése érdekében a szervezetnek emlékeznie kell az antitest képzésének folyamatára, és ennek a megjegyzése a memória T-sejtek feladata.

Az új malária elleni vakcina nem a konkrét elölt patogén, hanem az RNS segítségével ad információt a szervezetnek arról, hogy pontosan milyen fehérjéket hozzon létre a védekezéshez. A malária elleni oltás a Pfizer/BioNTech vagy a Moderna covid-vakcinájának mRNS-techológiájához hasonló, de kicsit más, saRNS-alapú. Utóbbinak az az előnye, hogy a sejten belül képest önmagát sokszorosítani, így kisebb adag kell az alapanyagból az oltásba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjaitKarikó Katalin egy amerikai kutatótársával 1998 és 2005 között alapozta meg azt a technológiát, amelyet ma a legígéretesebb vakcinák fejlesztői használnak.

A malária esetében a technológia alkalmazásának előnye, hogy ki lehet vele kerülni azt a fehérjét, ami megakadályozza, hogy a test memória T-sejteket termeljen, és ezáltal hosszú távú védettséget fejlesszen ki a malária ellen.

A kutatók eredményei százezrek életét menthetik meg a fejlődő országokban: csak 2019-ben 229 millió maláriás megfertőződést dokumentáltak, és 409 ezren haltak meg világszerte. A halálesetek 94 százaléka Afrikában koncentrálódott, ahol a legveszélyeztetettebb csoportot a gyerekek alkotják. A malária ellen két éve engedélyeztek egy oltást, azonban a Mosquirix vakcina hatékonysága nagyon alacsony, körülbelül 30 százalékos, négy év után pedig 15 százalékra esik.

Az oltás szabványjavaslatát február elején tették közzé az Amerikai Szabványügyi Hivatal honlapján. Richard Bucala, a Yale School of Medicine professzora és az oltás egyik feltalálója az oltás hatékonyságáról azt mondta, hogy valószínűleg ez a legmagasabb szintű védettség malária ellen, amit egérkísérletek alapján eddig tapasztaltak.

A kutatást a Novartis és a National Institutes of Health finanszírozta, és ha a szabányjavaslatot elfogadják, a GlaxoSmithKline kezdheti el a vakcinák gyártását. A vakcina fejlesztése most az Oxfordi Egyetem intézetében folytatódhat, ahol az AstraZenecával közös covid-vakcinát is fejlesztették.

Jelenleg ez a világon az egyetlen hely, ahol első fázisú malária elleni vakcinateszteket végeznek, tehát embereket fertőznek meg az immunizálásukat követően. Az új vakcina esetében még nem kísérleteznek emberekkel, de ez a fázis idén már beindulhat a kutatók elmondása alapján.

Bucala szerint az mRNS-módszer kifejlesztése és alkalmazása nagy előrelépés volt, de az saRNS módszer hatékonyabb és olcsóbb további irányt jelent a covid elleni oltások fejlesztésében is.

Az mRNS-techológia egyébként nemcsak a covid és a malária elleni oltások fejlesztésében hozott áttörést, hanem más betegségek elleni vakcinák fejlesztésében is nagyon ígéretes kutatások indultak el vele. Az egyik mRNS-alapú covid-vakcinát fejlesztő Moderna nemrég jelentette be, hogy új mRNS-alapú oltásokon kezdtek el dolgozni a HIV, az influenza, a légzőszervi tüneteket és agyvelőgyulladást is okozó – akár 75 százalékos halálozási aránnyal járó, főleg Ázsiában terjedő – Nipah-vírus, egyes szívbetegségek és rákos megbetegedések ellen is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volnaLesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet biotechnológia covid malária oltás rna vírus Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.