Javuló járványhelyzetre utalnak a naponta regisztrált új esetszámok a visegrádi régió országaiban, a jelenlegi helyzet több szempontból is az október közepi állapotokra emlékeztet. A legrosszabb helyzetben a fertőzések harmadik hullámát épp csak legyűrő Csehország van, majd a járvány újabb, karácsonyi felfutását szintén elszenvedő Szlovákia következik a sorban. Hozzájuk képest Lengyelországban és Magyarországon jelentősen jobb a helyzet – itt el is maradt a járvány újabb fellángolása a múlt év végén.
Mindenesetre az új fertőzöttekre vonatkozó napi adatok szerte a régióban a tavaly október közepi-végi időszakot idézik, amikor mindenütt a második hullám meredek felívelése zajlott.Hiába teltek el hónapok az őszi csúcsok óta, a régióban egyik országnak sem sikerült a tesztelési kapacitásait felkészíteni arra, hogy lépést tartson a vírus terjedésével a járvány keményebb időszakaiban.
A pozitív mintavételek aránya mindenütt az öt százalékos határérték felett van, vagyis az új fertőzöttek száma alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a járvány alakulására. Az idei év kedvező magyar fejleménye, hogy a fertőzésre utaló mintavételek aránya már megközelíti a szakmai szervezetek elvárásait, míg a régió többi országára ez nem mondható el.
A tesztelés hiányosságaira kevésbé érzékeny halálozási adatok is alapvetően az október végi-november eleji időszakot idézik, Szlovákiát kivéve: a szlovák görbe január eleje óta korábban nem látott magasságban mozog. A régió megosztottsága a végzetes esetek számán is jól látszik, Magyarországon és Lengyelországban ezek most már jelentősen elmaradnak a harmadik hullámot is megszenvedő visegrádi államokban tapasztalatoktól.
A Magyarországon hónapok óta folyamatosan tartó korlátozások tehát látható eredményekre vezettek, sikerült elkerülni a fertőzések újabb hullámát, ami az ünnepek előtt lazító Csehországban és Szlovákiában bekövetkezett.
A magyar járványügyi óvintézkedések sorsáról a kormánynak a napokban kell döntést hoznia, ugyanis azok hatálya lejár február elsején. Érdemi lazításra ugyanakkor nem sok esély látszik – amellett, hogy a járványgörbék épp csak visszatértek a legsötétebb őszi időszakot megelőző szintre, az operatív törzs és a kormány megnyilvánulásai alapján a nyitás lehetőse leginkább a védőoltások beszerzésén és beadásán múlik. Ebben pedig jókora lemaradásban van az egész régió a gyors vakcináció mintaországának tartott Izraellel szemben.
Némi borúlátásra ad okot, hogy a fertőzések még az oltási program előrehaladottabb időszakában is súlyos gondokat okozhatnak, amire épp Izrael esete mutat rá: az ország kórházai alig győzik a koronavírusos betegek ellátását, így a többhetes zárlat napokban aktuális feloldása még mindig erősen kérdéses. A nehéz helyzet kialakulásában vélhetően az új, nagyobb fertőzőképességű brit vírusváltozat terjedése is markáns szerepet játszik.
A régióban sem jellemző a lazítás. A járványügyi intézkedések enyhítésével decemberben kísérletező csehek nemrégiben február végéig meghosszabbították a szükségállapotot. Szlovákiában még decemberben vezették be az úgynevezett COVID-automatát, egy olyan járványügyi tervet, amely átlátható módon ad iránymutatást a lezárásokra az aktuális epidemiológiai adatok alapján. Most azonban még az e rendszer alapján indokoltnál is szigorúbb intézkedések bevezetését fontolja a kormány, részben a brit vírusmutáció terjedése miatt.
Lengyelországban az aktuális korlátozások január 31-ig tartanak, és további sorsukról egyelőre nincs információ. Mindenesetre az egészségügyi miniszter szerint az országban a járványhelyzetet sikerült stabilizálni, és amint az látható az alábbi ábrán, némi enyhítés is történt a közelmúltban: az általános iskolák első három évfolyamán visszaállt az oktatás szokásos rendje.
A lakosság türelme és a lezárások által leginkább érintett szektorokban a gazdasági tűrőképesség azonban egyre inkább fogytán van a visegrádi régióban is. Csehországban már a hónap elején jelentős tüntetések voltak a járványvédelmi intézkedések lazításáért, Lengyelországban pedig egyre több vendéglátóhely nyit ki a korlátozások ellenére. Hozzájuk hasonlóan már Magyarországon is több étterem bejelentette, hogy februártól kinyit, akkor is, ha a tiltásokat meghosszabbítja a kormány.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
