Négy év alatt nagyot fordult a világ a Balaton partján. Míg 2016-ban még arról szóltak a hírek, hogy a horvát tengerparthoz képest körülbelül féláron elérhetők az itthoni nyaralók, az utóbbi pár évben olyan durva drágulás volt a tónál, hogy ma már lényegében annyit kell fizetni egy négyzetméterért, mint az Adrián.
Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy mi zajlott le a balatoni ingatlanoknál 2018 és 2020 augusztusa között. Az Ingatlan.com adatbázisából lekértük gyakorlatilag az összes tóparti település átlagos négyzetméter-árait, helyesebben a medián értéket, hogy az átlagot ne vigye el egy-egy romos állapotú olcsó viskó vagy egy szuperluxus tóparti villa.
Az egyes települések árváltozásait ki lehet emelni a sokaságból alul az egér ráhúzásával, de a trendhez érdemes megnézni az éves bontású oszlopcsoportok formáit: a 2020-as tömb döntő része a 300-500 ezer forintos négyzetméterenkénti sávban helyezkedik el, míg 2018-ban még sokkal inkább a 150-300 ezres sávban volt.
Márpedig ha a horvát tengerparttal való összehasonlításnál maradunk, akkor az 500 ezer forintos határ fontosnak látszik. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a Zágrábon kívüli horvát új ingatlanok*Ezekről érhető el statisztika. adásvételének átlagos értéke 2019-ben átszámolva körülbelül 550 ezer forint volt. Ez nem medián érték, vagyis benne van a tengertől messze lévő olcsó ház és a tengerparti luxusvilla is, de ha elfogadjuk, hogy a Zágrábon kívüli adásvételek döntő része a tengerparti sávban történik, és a két említett véglet körülbelül egyformán torzít fel- és lefelé, akkor talán nem nagy tévedés azt állítani, hogy egy magyar vásárló vagy befektető szemszögéből a balatoni nyaralók jelentős része árban beérte az Adriát. Főleg azt is figyelembe véve, hogy Horvátországban csak új lakóingatlanokat tartalmaz ez az ár, míg a Balatonon nem.
A horvát piaccal foglalkozó elemzők idén a koronavírus-járvány miatt visszaeső keresletet és ennek megfelelően megtorpanó, csak kis mértékű áremelkedést valószínűsítettek. Így a Balatonnal ellentétben a horvát tengerpart valószínűleg nem mozdult el érdemben az 550 ezer forintos átlagos négyzetméteráraktól 2020-ban.
Visszatérve a Balatonhoz, Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondja, hogy adataik szerint az eladó lakások, házak és nyaralók átlagos kínálati ára idén augusztus közepén 50 millió forint volt a déli parton, és 60 millió forint az északi oldalon.
Ha valaki elkezdi böngészni a horvát kínálatot, ezért a pénzért már valóban jó fekvésű apartmanokat találhat a tengerhez viszonylag közel. Most már nem azon lehet elgondolkodni, mint négy éve, hogy Horvátországhoz képest a Balaton féláron milyen jó befektetés, hanem fordítva: ha már 60 millió forint az átlagos ár, akkor fej-fej melletti összehasonlításra is alkalmas az Adria.
Az elmúlt két évben a déli parton 35, az északin 50 százalékos áremelkedés volt. A koronavírus-járvány által sújtott, és gazdaságilag bizonytalan időszakban egyértelműen látszik, hogy Budapest mellett a balatoni régió a hazai ingatlanpiac legnagyobb likviditással rendelkező övezete.
– mondja Balogh László.
A szakértő szerint ezekre a környékekre az ország minden pontjáról érkeznek vevők, és emiatt az ingatlanok értékállóbbak, a járványhelyzet miatt pedig a Balaton partján különösen felértékelődött az ingatlanok természetközeli környezete. Ez viszont a befektetők figyelmét is a tó partjára irányította, rengeteg építkezés indult a déli és az északi parton, és a fokozott kereslet miatt az áremelkedésre spekulálóknak sem kell attól tartaniuk, hogy az árrobbanás egyik napról a másikra véget érne.
Márpedig ha ez így lesz, akkor a következő időszakban a Balaton árban teljesen befoghatja a horvát tengerpartot. Hogy mekkora lett a Balaton népszerűsége, az az Ingatlan.com-on elérhető hirdetésállomány változásából is szépen kirajzolódik: idén júniustól kezdve több nyaraló kelt el, mint amennyi hirdetés felkerült a rendszerbe, tehát a kereslet most folyamatosan felszívja az ingatlanokat.
Az új építésű, Zágrábon kívüli horvát ingatlanok ára viszont az elmúlt években nem mutatott hektikus mozgásokat, a Balatonhoz hasonló mértékű emelkedés egyáltalán nem volt jellemző. Az alábbi grafikon az elmúlt tíz év átlagos adásvételi árait mutatja horvát kunában (vagyis a grafikonon nem látszik a kuna és a forint idő közbeni, egymáshoz viszonyított árfolyamváltozása; egy kuna jelenleg 47 forint).
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
