Fél éve szerződött le Csukás Istvánnal egy új Süsü-forgatókönyvre a közmédia
A hétfőn elhunyt Csukás István neve is szerepel a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közelmúltban közzétett szerződéslistáján. A dokumentum szerint a közmédia a Süsü a Sárkány III. című bábfilmsorozat forgatókönyvének megírásáról és felhasználási jogairól kötött szerződést a népszerű meseíróval 26 millió forint értékben.
Az nem volt titok, hogy újabb Süsü-folytatás készül, a Kossuth-díjas költő, író több interjúban is beszélt erről korábban. Csukás István a Borsnak már tavaly januárban azt mondta, hogy az epizódok vázlata kész, a költségvetés összeállt, és akkor azt ígérte, hogy év végére el is készülhet a mű.
Bár ekkor elvileg még nem volt szerződése a közmédiával – a megállapodás ugyanis csak júliusban lépett hatályba -, Csukás István így is befejezte a forgatókönyvet decemberre. Az alkotás ráadásul jóval hosszabb lett annál, mint amiről korábban szó volt. Eredetileg ugyanis csak egy háromrészes sorozatot emlegettek, néhány nappal karácsony előtt azonban a szerző már azt nyilatkozta – szintén a Borsnak -, hogy
a Süsüke világot lát című bábfilmsorozathoz 13 epizódot írt, és a 600 oldalas (gépelt) forgatókönyvet le is adta az MTVA-ban.
A közmédiánál érdeklődtünk arról, hogy mi a helyzet a forgatókönyvvel, illetve mikor kerülhetnek műsorra az új részek, de nem válaszoltak a kérdéseinkre.
A Süsü első részét 1977-ben mutatták be a Magyar Televízióban, majd 1984-ig még további nyolc epizód készült a bábfilmsorozathoz. Több mint másfél évtized szünet után aztán a közmédia megrendelte a folytatást, ekkor készült el a 13 részes Süsüke, a sárkánygyerek, amit 2001-ben mutattak be a Duna TV-n.
Ennek megfelelően az első két sorozat felhasználási joga is az MTVA-nál van. Az azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ezek a jogok pontosan mire is terjednek ki. Több mint tíz éve a közmédiát be is perelték, hogy kiderüljön, a – részben Csukás Istvánhoz köthető – rajfilmek merchandise jogai is őket illetik-e. A kérdés azért is érdekes, mert a 70-es, 80-as években ilyeneket még valószínűleg a nyugati világban sem szabályoztak a szerződésekben, az állami média 2008-ban mégis leszedette a boltok polcairól a tulajdonában álló rajzfilmek alapján készült plüssfigurákat, amit egy tőlük teljesen független cég gyártott.
A téma összetettségét jól mutatja, hogy a Médiatudományi Intézetnél 2015-ben készült egy 234 oldalas kiadvány „A közszolgálati médiaszolgáltatás és a szellemi tulajdonjogok kapcsolódási pontjai és szabályozási környezete” címmel. Ha valaki szeretne elmélyülni benne, a dokumentum jelenleg is elérhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján (pdf).
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
