A 24.hu szerdán számolt be arról, hogy tavaly a Horvátországban keletkező szennyvíziszap felét Székesfehérvár szélén, egy régi agyagbányában rakták le. A 24.hu korábban arról is írt, hogy Egerszalók mellett pedig Olaszországból és Szlovéniából érkező szennyvíziszapnak tervezik az elhelyezését.
Horvátország mellett Szerbiából is érkezik szennyvíziszap Magyarországra, ezt egy kedden megjelent cikk is megemlíti a szerb közszolgálati média honlapján. Egy 120 ezres*agglomerációval együtt szerbiai város, Szabács tavaly ősz óta az összes iszapját Magyarországra szállítja. Ez a cég honlapja szerint évi 4 ezer tonnát jelent, amely a Székesfehérvárra szállított mennyiség tizede.
Szerbiában a nagyobb városokban nincsen szennyvíztisztító, a lemaradásukat jól mutatja, hogy Belgrád az egyetlen európai főváros, ahol nem tisztítják a szennyvizet. Emiatt az iszap elhelyezését szolgáló infrastruktúra sem épült ki, így a szennyvíztisztítóval rendelkező kisebb városok számára óriási problémát jelent, hogy hova szállítsák a szennyvíztisztítás melléktermékének számító iszapot.
Szerbiában jelenleg uniós támogatással több szennyvíztisztítót is építenek, az iszapkezelési stratégia idén készült el. A szennyvíziszapot több módon lehet hasznosítani, például komposztként vagy áramot is elő lehet állítani belőle.
A szabácsi szennyvíztisztítónak éveken keresztül gondot okozott, hogy mit kezdjem az iszapjával. A szerb közmédiának a telep vezetője azt nyilatkozta tavaly ősszel, hogy mivel az állam nem segített a probléma megoldásában, ezért nekik kellett lépniük. Ez pedig azt jelentette, hogy onnantól kezdve Magyarországra szállítják az összes iszapot. Az nem derült ki a cikkből, hogy pontosan hova, vagy hogy milyen magyar céggel működnek együtt.
A Száva partján fekvő ipari városban a folyóba ömlik bele a megtisztított szennyvíz. A cég szerint az általuk kezelt víz 40 százalékkal tisztább, mint a Száváé.
A szennyvíziszap tárolásáról tavaly több cikk is megjelent a médiában, mivel egy hatvani telepről áradó bűz megkeserítette a környékbeliek életét.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
