A német sztáredzőt, Jürgen Kloppot 2015 őszén nevezték ki a Liverpool élére. Három héttel a munkába állása után bekopogott hozzá a csapat kutatási vezetője, Ian Graham, akivel korábban még nem találkozott. Graham azért kereste fel néhány kinyomtatott papírral, hogy meggyőzze Kloppot, érdemes lenne használnia az adataikat.

A kutatási vezető Klopp egyik tavalyi meccséről kezdett el beszélni. Ekkor Klopp még a Borussia Dortmund edzője volt és egy német középcsapat, a Mainz ellen játszottak. Graham azt kezdte el elemezni Kloppnak, hogy hiába alakított ki sokkal több helyzetet és játszott egyértelműen jobban a Dortmund, mégis kikaptak 2-0-ra.

Kloppnak felragyogott az arca. “Ó, láttad azt a meccset. Egy őrület volt. Kinyírtuk őket. Tehát láttad” – mondta a német edző. Graham azonban nem látta, ahogy abból a szezonból egyetlen Dortmund-meccset sem. Azonban az összes meccsükről részletes információkkal rendelkezett. Többek között kidolgozott egy matematikai modellt, amely összesítette a dortmundi játékosok összes passzát, lövését vagy szerelését. Ennek döntő szerepe volt abban, hogy végül Klopp kinevezése mellett döntött a Liverpool.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDortmundban megcsinálták azt, aminek a magyar akadémiákon nagyon kicsiben is örülnénekA fociakadémiájuk futószalagon termeli a tehetségeket és a profitot. A kinevelt zseniket nem tudják megtartani, de nem is ez a céljuk, és a foci így is világszínvonalú a városban.

A Dortmundnál töltött utolsó szezonja ugyanis komolyan megtépázta Klopp addigi renoméját. Miután a Bajnoki Ligája-döntőbe vezette és kétszeres bajnokcsapatot faragott a Dortmundból, Klopp utolsó évadjában szenvedett a klub. Tizenöt fordulóval a bajnokság vége előtt az utolsó helyen állt, bár egy sikeres hajrával végül a hetedik helyre jött fel.

Jürgen Klopp tapsol. Fotó: AFP

Graham modellje viszont azt mutatta, hogy a csalódást keltő idénynek nem Klopp volt a felelőse. Az elemzése szerint a góllövésen kívül a játék minden eleme alapján a Dortmundnak a második helyen kellett volna végeznie. Annyi történt mindössze, hogy a közelmúlt egyik legszerencsétlenebb csapata volt a Dortmund abban az évben.

Andy Caroll helyet Szaláh

Ez a történet a New York Times-ban jelent meg, amely egy részletes cikkben dolgozta fel, hogy hosszú évek kudarcsorozata után mitől vált a Liverpool az egyik legsikeresebb focicsapattá a világon Klopp kinevezése óta. Klopp első teljes idénye előtti hét évben (2010 és 2016 között) egyszer végzett a hatodiknál előrébb. Klopp érkezése óta viszont már másodszor jutottak be a Bajnokok Ligája döntőjébe, idén pedig úgy végeztek a bajnokságban a második helyen, hogy mindössze egyszer kaptak ki.

Legalább ennyire szembetűnő, hogy a korábban híresen rosszul igazoló Liverpool az elmúlt években rendre zseniális üzleteket kötött. Korábban óriási kudarcot vallott például a font tízmilliókért vett Andy Carroll, Alberto Aquilani vagy Mario Balotelli. Az elmúlt pár évben viszont óriási üzletet csináltak a középcsapatoktól viszonylag drágán megvett játékosokkal, vagy a nagy csapatok vegyes megítélésű focistáival.

Előbbiek közé tartozik például a Southamptontól 34 millió fontért megvett szenegáli Sadio Mané, vagy a szintén onnan 75 millióért átigazolt holland Virgil van Dijk. Előbbi a legtöbb gólt szerezte idén a bajnokságban^*Szaláh és a szintén afrikai, gaboni Pierre-Emerick Aubameyang mellett., Van Dijkot pedig a legjobb játékossá választották. Hasonlóan bevált a Hoffenheimtől 29 millió fontért érkező brazil Roberto Firmino.

Mohamed Szaláh, Jürgen Klopp és Virgil van Dijk egymás mellett ünnepli a Barcelona elleni továbbjutást a BL-ben. Fotó: AFP

Kockázatos lépésnek tűnt az Angliában a Chelsea-nél egyszer már felsülő Mohamed Szaláh vagy az akkor még Internél játszó Philippe Coutinho megszerzése. Az Andy Carollal hasonló áron (37 millió fontért) vett Szaláh mára a beszerzési árának több mint háromszorosát éri, a 8,5 millió fontért vett Coutinhót pedig 142 millió fontért adták el a Barcelonának. Nagyrészt ebből a pénzből vették meg az idei sikercsapat három fontos pillérét: a brazil kapust, Alisson Beckert, Van Dijkot és a brazil középpályást, Fabinhót.

Szójapiactól a BL-döntőig

A sikertörténet hátterében a Cambridge-ben elméleti fizikusként végző walesi születésű kutatási igazgató, Ian Graham és egy korábbi amerikai szójakereskedő, John Henry állt. Henry a többségi tulajdonosa annak az amerikai befektetőcsoportnak, amelyik 2010-ben a Liverpool tulajdonosa lett.

Henry egy amerikai kisvárosban nőtt fel, és egy általa kidolgozott algoritmusnak köszönhetően gazdagodott meg, amely szójapiac ingadozásait becsülte meg többnyire sikeresen. Henry a cégeinél is hasonló elemzések alapján kezdett döntéseket hozni, ezzel tervezte fellendíteni a Liverpoolt is. Érkezése idején az angol csapatok tulajdonosai között már elég nagy volt a dúsgazdag keleti oligarchák koncentrációja, és tudta, hogy pénzben nem tudná felvenni velük a versenyt.

Emiatt csábította át a Liverpoolhoz 2012-ben Grahamet. Ő korábban a kutatói karrierjét hagyta hátra azért, hogy elemzésekkel segítse a focicsapatokat. 2008 és 2012 között egy másik angol nagy csapat, a Tottenham alkalmazásában állt. Itt azonban az edzők nem igazán vették számításba a meglátásait.

Sadio Mané a levegőben. Fotó: AFP

A Liverpool új tulajdonosai viszont azt találták ki, hogy a labdarúgásnál bizonyos szempontból kevésbé komplex, legalábbis könnyebben mérhető amerikai csapatsportágaknál (mint a kosárlabda vagy a baseball) használt módszereket vezetnének be. Grahamet bízták meg a csapat vezetésével, de sokáig a klubon belül is csak lenézően kezelték őket.

Bár ma már nehéz elképzelni, akár csak 6-8 éve lényegében egyáltalán nem volt kultúrája az adatalapú elemzésnek a fociban, a vezetőedzők közül szinte senki használt ilyeneket. A Chelsea volt ugyan az első angol csapat, amely 2008-ban létrehozta az elemzői részlegét, az Arsenal később pedig megvett egy elemző céget, de ezeknél a csapatoknál sokáig nem igazán vették figyelembe az adatokat a menedzserek. A legtöbb edzőhöz hasonlóan Klopp sem használt adatokat a Dortmundnál. Kloppot is Graham győzte meg az adatok fontosságáról, és később az is egyértelművé vált a német menedzser számára, hogy Graham nélkül nem alkalmazták volna a Liverpoolnál.

A döntéseket persze továbbra is Klopp hozza meg. Az együttműködést leginkább úgy kell elképzelni, hogy Graham és csapata ajánlásokat fogalmaz meg, és Klopp a saját benyomásai alapján dönt azokról, és letisztítva adja tovább játékosainak.

“Tudjuk, hogy valakik órákat töltenek bezárt ajtók mögött az adatokkal, de a menedzser nem terhel minket elemzésekkel és statisztikákkal, hanem csak elmondja, mit tegyünk”

– mondta Alex Oxlade-Chamberlain, a csapat egyik játékosa. Ilyen lehet például, hogy tűnhet látványosabbnak egy meccsen, ha egy játékos mondjuk jobbról ívelget be a kapu elé, az adatok viszont könnyen rámutathatnak, hogy a balról érkező, kevésbé szép ívű beadások hatékonyabbak.

Keita már Ausztriában feltűnt

Grahamnek az igazolásoknál is kulcsszerepe van, saját adatbázisa több mint 100 ezer játékost követ a világon. Pusztán az adatoknak köszönhetően figyelt fel például öt éve az osztrák Salzburgnál játszó guineai középpályásra, Naby Keitára. Keita az adatok alapján nagyon különleges játékosnak tűnt: ugyan hivatalos posztja védekező középpályás, számos mutatója olyan volt, mintha támadó középpályás lenne.

Naby Keita (középen) Szaláh és Mané társaságában. Fotó: AFP

Keita passzolási pontossága ugyan alacsonyabb volt, mint a világ legjobb középpályásaié, de Graham hónapokig csiszolt módszere kihozta, hogy ennek hátterében az állt, hogy Keita kivételesen sokszor próbálkozik kulcspasszokkal (amely gólhelyzetbe hozza csapatát), amely értelemszerűen nagyobb eséllyel megy rossz helyre, mint egy hátrapassz.

Míg a játékosmegfigyelők számára Keita legfeljebb egy sokoldalú középpályásnak tűnhetett, Graham számára zseninek: van egy védekező középpályás, aki folyamatosan azon dolgozik, hogy kulcspasszokat adjon, ez pedig legfigyelmesebb nézőknek is nehezen szúrhat szemet. Már 2016-ban is javasolta, hogy vegyék meg, de végül csak tavaly jött össze.

Keita lassan lendült bele a játékba, de néhány hónap után egyre jobb meccsei lettek. Klopp többször is külön kiemelte egy-egy meccs után, a Porto elleni BL-negyeddöntő egyik meccsén őt választották a legjobb játékosnak. Graham számára Keita példája is erősíti azt a meggyőződését, hogy élőben vagy videón soha nem néz meg egy érdekesnek tűnő játékost, mivel szerinte ezek elfogulttá tennék.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet angol foci Bajnokok Ligája foci labdarúgás Liverpool FC Olvasson tovább a kategóriában