Életének 70. évében meghalt Niki Lauda, háromszoros Forma-1 világbajnok, az egykori Lauda Air és a Niki légitársaság alapító-tulajdonosa. Laudán tavaly augusztus 2-án tüdőtranszplantációs műtétet kellett végrehajtani, miután egy ártalmatlannak indult megfázásból tüdőgyulladás alakult ki nála.

Bár a tüdőtranszplantáció technikája és sikeressége az elmúlt években sokat javult, Laudát pedig világhírű orvosok operálták egy bécsi klinikán, továbbra is az egyik legveszélyesebb műtétnek számít. Lauda esetében különösen figyelni kellett a kialakuló tüdőgyulladásra, mert a híres-hírhedt 1976-os versenybalesetekor olyan mérgező és forró gázokat lélegzett be, amelyek roncsolták a tüdejét. A kezelést pedig nagyon megnehezítette, hogy – szintén a baleset miatt – korábban már kétszer is veseátültetésen kellett átesnie, ami többek között azt is magával vonta, hogy speciális gyógyszerelésre volt szüksége.

Lauda 1975-ben, 1977-ben, majd nagy visszatérése után 1984-ben lett Forma-1-es világbajnok, és eddig az egyetlen versenyző, aki a Ferrari és a McLaren színeiben is be tudta gyűjteni a címet. Legemlékezetesebb csatáját azonban 1976-ban vívta, a brit James Hunttal. Ez a szezon nem csak Lauda balesete miatt lett legendás, hanem azért is, mert Lauda a szezon utolsó versenyén Japánban a szakadó esőben pár kör után nem vállalta a versenyzést, kiállt, és az egyébként nem jó napot kifogó Hunt az utolsó pillanatban így tudta egyetlen ponttal megelőzni osztrák riválisát.

Lauda nem csak a földön, hanem a levegőben is otthonosan mozgott, és az üzleti életbe is egészen sikeresen váltott át sportkarrierje befejezése után. Képzett pilótaként adta magát az ötlet, hogy légitársaságot alapítson: a Lauda Airt már 1979-ben létrehozta, 1985-től pedig charter és légitaxi szolgáltatóként be is indította.

Niki Lauda 1976-ban Monacóban. Fotó: AFP/Europress

A nemzetközi engedélyek beszerzése után a bécsi székhelyű Lauda Air a szokásos mediterrán charter célpontok mellett menetrendszerű járatokat nyitott Ausztráliába, illetve néhány közel-keleti városba is.

1991 május 26-án újabb baleset következményeivel kellett szembenéznie Laudának, a légitársaság egyik gépe Bangkokban rögtön a felszállás után lezuhant, a szerencsétlenségben mind a 223 utas és a 10 fős személyzet is életét vesztette. A gépen egyébként két magyar állampolgár is utazott.

A kilencvenes évek második felére a Lauda Air üzleti modellje kifulladt, és a márkát, illetve a céget a nagy versenytárs Austrian Airlines szép lassan magába olvasztotta. Az Ausztriában még sokáig jól csengő Lauda Air nevet azonban csak 2003-tól vezették ki a piacról.

Ebben az évben Niki Lauda megvette az Aero Lloyd Austria légitársaságot, átnevezte Nikire, és beállt az Európában akkor felfutó új trendbe, azaz rövid távú járatokkal operáló fapados céget szervezett. Valójában azonban a Niki sosem volt ultra-fapados, mert üdítőket, szendvicseket és újságot is mindig ingyen adott az utasoknak, illetve a csomagfeladást sem korlátozta szigorúan.

A Niki kezdettől fogva nem tudott önállóan talpon maradni, már 2004-től együttműködött az Air Berlinnel, és fokozatosan annak leányvállalata lett. Lehetőségei egyre jobban beszűkültek, és idővel már csak a nyaralókat kiszolgáló márkává zsugorodott, majd amikor 2017 augusztusában az Air Berlin csődvédelembe menekült, először úgy tűnt, hogy a Lufthansa csoport megveszi, de miután versenyjogi aggályok miatt a németek visszaléptek, a Niki maga is csődbe jutott.

Végül Niki Lauda nyúlt a zsebébe, és Laudamotion nevű cégén keresztül kivásárolta a nevét őrző társaságot, hogy aztán kevesebb mint két hónap múlva bejelentse a Ryanair tulajdonosi megjelenését a Laudamotionben. Az ügylet tavaly júliusban kapta meg az európai hatóságok engedélyét.

Niki Lauda 2003-ban Bécsben, a Niki indulásakor. Fotó: AFP/Europress

Lauda egyébként már fiatal kora óta rendkívül magabiztos és eltökélt volt a szenvedélyeit tekintve. Bár gazdag bécsi családból származott, a szülei nem támogatták autóversenyzői ambícióit, ezért bankkölcsönből vásárolta be magát élete első Forma-2-es csapatába, és akkor is nagy hitelt vett fel, amikor a Forma-1-ben csak így nyílt lehetősége bemutatkozni.

Vagyonát élete végén 100 millió dollár körülire becsülték, ennek nagy része saját sportautóinak értéke volt. Üzleti vállalkozásai mellett élete során több Forma-1-es csapat tanácsadójaként is dolgozott, halálakor éppen a Mercedes AMG elnöke volt, 2020-ig szóló szerződése szerint évi 2,5 millió dollárért.

Első feleségét Marlene Knaust 1976-ban vette el, ebből a házasságából két gyermeke született: Mathias, aki szintén autóversenyző és Lukas, aki Mathias menedzsere. Laudának egy házasságon kívüli kapcsolatából is született egy fia is, Christoph. Másodszor pedig 2008-ban nősült meg, a Niki egyik légiutas-kísérőjét, Birgit Wetzingert vette el. Tőle születtek a most 9 éves Lauda ikrek, Max és Mia.

Amikor Niki Laudának vesére volt szüksége, először a testvérétől kapott, ám amikor ez nem működött, Birgit lett a második donor. Laudát egy helyi felmérés szerint tízből 9 osztrák jól ismeri, nyers stílusa és fanyar humora ellenére közkedvelt személyiségnek számított.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Forma-1 Lauda Air Niki Niki Lauda Olvasson tovább a kategóriában