A Világgazdasági Fórum felmérése szerint a világon elvégzett összes munka 29 százalékát robotok végzik (egy feladatra jutó munkaóra-egyenértékben mérve), és 71 százalék az emberi munkaerő aránya. A robotok terjedése azonban olyan mértékben gyorsul, hogy hamarosan 58 százalékra csökken a humánerő aránya.
A KPMG tanácsadócég vállalati ranglétrát teljesen lefedő kutatása alapján azt állítja, hogy a robotizáció után a munkavállalóktól kezdve a menedzserekig mindenki úgy érezte, hogy gazdagabbá vált a munkaköre. Mivel a robotok jellemzően a szabványosított, ismétlésekre épülő, vagyis az emberek számára unalmas munkákat veszik át, a munkavállalókat általában érdekesebb, nagyobb hozzáadott értékű állásokba irányítják át. (Ez volt a tanulság az Excel elterjedésének történetéből is.)
A vállalatoknak úgy kell átalakítani a HR tevékenységüket, hogy erre a váltásra készen álljanak. Célszerű eleve olyan embereket felvenni a szervezetbe, akiket át lehet irányítani más területekre, másrészt az átképzés lehetőségét is szervesen be kell építeni a munkahelyi lehetőségek körébe. A Világgazdasági Fórum becslése szerint 2022-re az alkalmazottak legalább 54 százaléka szorul majd jelentősebb átképzésre.
A robotok teljes egészében nem tudnak majd átvenni minden munkafolyamatot, a fennmaradó feladatokra továbbra is embereket kell majd alkalmazni, ám a feladatokat újra kell osztani közöttük. A KPMG úgy látja, hogy ez az újraosztás növelni fogja a távolságot a magasan képzett és az alacsonyabban képzett munkatársak között.
Az egyszerű és a komplex folyamatokra egyaránt igaz lesz, hogy a robotok csak bizonyos részben tudják kiváltani őket. A kognitív képességeket igénylő munkáknál a magasan képzett emberi munkaerő megmarad, de az alacsonyabb szintű feladatoknál sem tudja kiváltani teljesen azokat a feladatokat, amelyekhez nagyfokú ügyesség vagy felfogóképesség szükséges. Az azonban biztosnak látszik, hogy a két emberi munkaerő-csoport közötti szakadékot a robotizáció növelni fogja.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
