A Világgazdasági Fórum felmérése szerint a világon elvégzett összes munka 29 százalékát robotok végzik (egy feladatra jutó munkaóra-egyenértékben mérve), és 71 százalék az emberi munkaerő aránya. A robotok terjedése azonban olyan mértékben gyorsul, hogy hamarosan 58 százalékra csökken a humánerő aránya.
A KPMG tanácsadócég vállalati ranglétrát teljesen lefedő kutatása alapján azt állítja, hogy a robotizáció után a munkavállalóktól kezdve a menedzserekig mindenki úgy érezte, hogy gazdagabbá vált a munkaköre. Mivel a robotok jellemzően a szabványosított, ismétlésekre épülő, vagyis az emberek számára unalmas munkákat veszik át, a munkavállalókat általában érdekesebb, nagyobb hozzáadott értékű állásokba irányítják át. (Ez volt a tanulság az Excel elterjedésének történetéből is.)
A vállalatoknak úgy kell átalakítani a HR tevékenységüket, hogy erre a váltásra készen álljanak. Célszerű eleve olyan embereket felvenni a szervezetbe, akiket át lehet irányítani más területekre, másrészt az átképzés lehetőségét is szervesen be kell építeni a munkahelyi lehetőségek körébe. A Világgazdasági Fórum becslése szerint 2022-re az alkalmazottak legalább 54 százaléka szorul majd jelentősebb átképzésre.
A robotok teljes egészében nem tudnak majd átvenni minden munkafolyamatot, a fennmaradó feladatokra továbbra is embereket kell majd alkalmazni, ám a feladatokat újra kell osztani közöttük. A KPMG úgy látja, hogy ez az újraosztás növelni fogja a távolságot a magasan képzett és az alacsonyabban képzett munkatársak között.
Az egyszerű és a komplex folyamatokra egyaránt igaz lesz, hogy a robotok csak bizonyos részben tudják kiváltani őket. A kognitív képességeket igénylő munkáknál a magasan képzett emberi munkaerő megmarad, de az alacsonyabb szintű feladatoknál sem tudja kiváltani teljesen azokat a feladatokat, amelyekhez nagyfokú ügyesség vagy felfogóképesség szükséges. Az azonban biztosnak látszik, hogy a két emberi munkaerő-csoport közötti szakadékot a robotizáció növelni fogja.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
