Egymást érték a magyar filmeket és filmeseket méltató nemzetközi elismerések az utóbbi néhány évben. Az Oscar-díjat például négy alkalommal ítélték magyarországi gyártású filmnek, amelyek közül kettőt is – a Saul fia és a Mindenki című filmeket – 2015 után forgattak. Ráadásul az idei díjátadón sem múlott sokon az ötödik magyar győzelem, ugyanis a Testről és lélekről is az esélyesek között volt az utolsó pillanatig.
De a közönség is jónak látja ezeket a filmeket, és vajon kirajzolódnak-e a népítéletből a magyar filmgyártás erősebb és gyengébb időszakai? Ezt az egyik legjelentősebb nemzetközi filmes adatbázis, az IMDb adatainak feldolgozásával válaszoljuk meg.
Az IMDb-n a felhasználók egy tízfokú skálán pontozhatják a filmeket. Nagyjából hét ponttól felfelé számít jónak egy film értékelése (nagyjából ekörül ingadozik az utóbbi harminc évből nyilvántartott filmek teljes átlaga is). Most ezeket a pontszámokat évenként összesítve vizsgáljuk meg az adatbázisban regisztrált magyar filmekre nézve.
Jól látszik az alábbi ábrán, hogy a kilencvenes évek végétől a magyar filmek rendre alulról súrolták a hét pontos szintet, a nemzetközi átlagtól jelentősen elmaradva. 1998 és 2014 között mindössze három olyan év volt, amikor a magyar filmek átlagon felüli értékeléseket kaptak a nézőktől, viszont 1998-ban és 2009-ben egy-egy csapnivaló film (az ábra után kiderül, hogy melyek ezek), öt pont alatti mélységbe taszította a magyar átlagot.
2015-ben viszont megfordult a helyzet: a magyar filmek átlagpontszáma felülmúlta az IMDb-s összátlagot, és azóta is stabilan fölötte van.
A grafikonról úgy tűnhet, mintha 2015 előtt nagyon ingadozó lett volna a magyar filmgyártás minősége. A kirívó mélypontok egy-egy filmnek köszönhetőek: az 1998-as Ámbár tanár úrnak (az adatbázis letöltésekor 4,5 pontos értékelés 455 szavazat alapján) és a 2009-es Álom.net-nek (2 pontos átlag 8837 értékelő jóvoltából). A 2000-ben és a 2011-ben mért kiugrások hátterében pedig Tarr Béla filmjeinek (Werckmeister harmóniák és a Torinói ló) sikerei állnak. De volt már korábban is jó időszaka a magyar filmeknek: 1965 és 1969, majd 1986 és 1988 között is végig a nemzetközi átlag felett volt a magyar filmek értékelése.
Az átlagpontszámokat nézve a legsikeresebb öt magyar film az IMDb-n – azok közül, amelyek legalább ezer szavazatot kaptak – a következők voltak:
Ezek pedig minden idők leggyengébb magyar filmjei a közönség szerint:
A pontszámok mellett az is fontos fokmérője a filmek sikerességének, hogy hány értékelést kaptak a nemzetközi oldalon. Az átlagok helyett ebben az esetben mediánokat vetjük össze, ugyanis ezt a mutatót kevésbé torzítják a nagy közönséget megmozgató szuperprodukciók. Érdemes figyelembe venni, a következő eredmények értelmezésekor, hogy a legújabb filmekre a nézőknek még “kevesebb ideje volt” reagálni, mint a régebbi alkotásokra – bár ettől még a magyar és az általános tendenciák összehasonlítása benyomást ad arról, hogy a hazai filmek mennyire nézettek, mekkora hatást gyakorolnak a nemzetközi közönségre. Látszik az adatokból, hogy a magyar filmekre jellemzően kevesebb értékelés érkezik, mint az összes műre általában, néhány évet leszámítva,
Végül, mielőtt nagyon messzemenő következtetéseket vonnánk le az IMDb adatai alapján, ne feledkezzünk meg róla, hogy komoly üzletág alapul az internetes értékelések értékesítésére. 28 dollárért akár 100 értékelést vásárolhatunk kedvenc – vagy saját – filmünk pontszámának szépítésére. Fel is merült a gyanú, hogy a Pappa Pia értékelését kicsit szépíteni próbálták.
Élet
Fontos