Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. június 24. 19:00 Élet

Nem csak a rendszer tehet a növekvő egyenlőtlenségről, hanem az egyéni hozzáállásaink is

A saját személyiségjegyeink is hozzájárulnak az egyenlőtlenségek társadalmi szintű növekedéséhez egy friss kutatás eredményei szerint. A jövedelmi és vagyoni különbségeket a közgazdászok és a szociológusok régóta kutatják, de eddig főleg földrajzi, kulturális és intézményi eltérésekkel magyarázták őket. Most egy nemzetközi kutatócsapat arra a megállapításra jutott 76 ország és 80 ezer megkérdezett adatai alapján, hogy van több olyan egyéni tényező is, amelyek statisztikailag meghatározóak az egyenlőtlenségek alakulásában.

Az egyik legfontosabb személyes tulajdonság ebből a szempontból a türelem. Az elemzők azt találták ugyanis, hogy az önuralomra való képesség az erősebb megtakarítási hajlandóságon és a magasabb iskolázottságon keresztül fejti ki a hatását a társadalmi helyzetre. A kockázatvállalási hajlandóság sem közömbös, ugyanis az a nagyobb vállalkozási kedv által vezet többletbevételhez. Az önzetlenség pedig az adakozáson és az önkéntes munkavégzésen felül a mélyebb társas kapcsolatok útján hat az egyenlőtlenségek ellen.

A kockázatvállalási hajlandóság értékei így alakulnak a világban a tanulmány szerint:

A türelemé pedig így:

Az eredmények fő tanulsága az, hogy az egyenlőtlenségek visszaszorításában nem elég csak a társadalmat átfogó programok szintjén cselekedni. Hiába teszi például egy ország elérhetővé széles rétegek számára az egyetem elvégzését, ami később kedvezőbb fizetési lehetőségekhez vezet, ha sokakban nincs meg a kellő önfegyelem a diploma megszerzéséhez. A vállalkozások ösztönzése is csak akkor lehet igazán sikeres, ha kellő számban vannak vállalkozó kedvű emberek. Ha pedig mindenki csak magával törődik és másoktól elszigetelten éli az életét, eleve reménytelennek tűnik, hogy csökkenjenek a különbségek.

A kutatók egyrészt arra tesznek javaslatot az eredményeik tükrében, hogy az egyenlőtlenségek visszaszorítását célzó intézkedések során azok kidolgozói vegyék figyelembe azt is, hogy a különböző mentalitású embereket azok hogyan fogják érinteni. Másrészt pedig felhívják a figyelmet arra, hogy ezek az attitűdök kialakíthatók és változtathatók, amire szintén ügyelnie kell a társadalompolitikának. Például a megfelelő óvodai és iskolai nevelés alkalmas lehet arra, hogy minél többekben kialakuljon az a hozzáállás, amivel később magasabb jövedelemre tehet szert.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egyenlőtlenség jövedelmi egyenlőtlenség közgazdaságtan szociális ellátórendszer szociológia vagyoni egyenlőtlenség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.