Ukrajna valóban Európa egyik legkorruptabb országa, de a politikai korrupció és a közpénzek magáncélra való felhasználása terén Magyarország hasonló szintre csúszott.
A francia kormány egy héttel a BYD szegedi gyárának bejelentése előtt közölte, hogy a jövőben nem ad támogatást a kínai elektromos autókra, és az európai gyártást akarja ösztönözni.
A vizsgabotrányt kirobbantó Ádám Zoltán tudományos tevékenysége azokkal a jelenségekkel foglalkozott, amelyek miatt elbocsátották az egyetemről.
A német kormány jogászkodással próbálta megkerülni az alkotmányos adósságféket, ám az alkotmánybíróság lecsapott a trükközésre.
Kína és Dél-Korea az akkumulátorgyártás felfutásával az utóbbi években a legnagyobb magyarországi befektetők közé került – ám ezekre a befektetésekre ma már jóval kisebb szükség van, mint 2010-ben.
Dél-Korea 2017 után jelentősen növelte a kkv-k állami hitelezését, de az olcsó hitelek hatására romlott a vállalkozások teljesítménye.
A korábbi évtized alacsony jelzálog- és kötvénykamatai, a járvány alatti megtakarítások és az iparpolitika is ellentart.
A gazdasági hasznot megkérdőjelezi, hogy a privatizált repülőterek általában hatékonyabbak és nagyobb forgalmat hoznak.
Szemben a hazai közönségnek szánt nyilatkozatokkal, Magyarország az ENSZ-ben 2010 óta közeledik az Egyesült Államokhoz, azonosan szavaz Franciaországgal, és távolodik a nem nyugati világtól.
A nyugati fiatalok és baloldaliak körében csökken Izrael, és nő a palesztinok támogatottsága, amit egyesek a dekolonizációs elméletek terjedésével magyaráznak.