Az Európai Bizottság védővámokat vetett ki, noha korábban ezek más szektorokban nem jártak sikerrel. Alternatív eszközök viszont nem nagyon vannak az EU kezében.
Élesedik a vámháború az USA, az EU és Kína között, meginognak a gazdasági világrend pillérei, ami a magyar külgazdasági stratégiát is betemetheti.
Kaliforniában az esti csúcsidőben az áramigény 20-25 százalékát fedezik az ipari akkumulátortelepek, a napközbeni megújulóenergia-többlet tárolása pedig Európában is növekvő üzlet.
A kormány az Ukrajna támogatására szánt uniós keret növelésébe belement, annak kifizetéseit azonban nem akarja jóváhagyni.
Magyarországra a Mi Hazánk hozta be, de sok más országban is téma a készpénzhez való jog védelme.
A 260 milliárd eurós, zárolt orosz jegybanki vagyon hasznából kaphat fegyvereket és más segítséget Ukrajna.
Az európai politikai hangulat már egyértelműen a kínai kapcsolatok újragondolásának irányába mutat, miközben a magyar kormány a 2010-es években ragadt.
A Raiffeisen, az Unicredit és az OTP is hatalmas profitot csinál az orosz piacon – amit az európai szabályozók igyekeznek keményebb eszközökkel megvágni.
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Ha az Egyesült Államok jövő januártól valóban feloldja védelmi garanciáit, Dél-Koreától Lengyelországig számos helyen felmerülhet, hogy nincs más módja az önvédelem biztosításának.