Érdekes módszerrel szüntette meg a kormány két nap alatt a lakástakarékpénztárak (ltp) két évtizede működő rendszerét, ami több ezer embernek adott munkát, rengeteg lakossági megtakarítást segített elő és működése alatt több millió ember lakáscélú terveit segítette. Meglepő csavar ez attól a kormánytól, amely állítása szerint minden magyar család lakhatásáról gondoskodni szeretne.
Még különösebb a lépés, ha figyelembe vesszük, hogy az ltp-rendszer fontos szerepet játszott a magyar kormány energiahatékonysági terveiben is. Ezt nem csak független szakértők állítják, hanem a magyar kormány Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve is, amit 2017 novemberében küldtek az Európai Bizottság részére (pdf). A kormány ezekben az évente leadott tervekben jelzi az európai hatóságoknak, hogy hogyan kívánja elérni a korábban vállalta energiahatékonysági célokat. (Egy 2012-es európai irányelv szerint 2014 és 2020 között 1,5 százalékos megtakarítást kell elérni 2010-2013 átlagához képest; ez Magyarországon esetében összesen 167 petajoule.)
Márpedig ezekben a kormányzati tervekben kiemelt szerepe volt az állami támogatással működő lakás-előtakarékossági rendszernek. Ez ugyanis, mint a dokumentum megállapítja, hatékonyan hozzájárul a lakásfelújításokhoz, és így az energetikai korszerűsítésekhez. Évente több mint húszmilliárd forintot költöttek magyar háztartások energetikai fejlesztésekre az ltp-rendszer eredményeként, amiből évi több mint fél PJ új vagy többlet-energiamegtakarítás jött össze. Ezek a megtakarítások az évek alatt összeadódnak.
A kormány 2050-ig kivetítve összeadva 659,21 petajoule megtakarítást várt összesen a kormányzati szakpolitikai intézkedésektől, ebből 156,7 PJ jött volna a lakás-előtakarékosságai rendszer energetikai előírásai miatt. Ez kevés híján százszor annyi, mint amennyit a családi otthonteremtési kedvezménytől (csok) várnak négy és fél évtized alatt (1,75 PJ). De ha csak 2020-ig összesítik a várakozásokat, akkor még nagyobb az ltp-től várt megtakarítás aránya: nagyobb mint egyharmados az összes szakpolitika arányában.
Hogy mivel fogja a rendszer kivezetésével létrejövő lyukat betömni a magyar kormány, az egy hónapon belül kiderül, amikor leadják az új energiahatékonysági tervet az Európai Bizottságnak. És ha a kormány szerint ennyire sikeresen vezetett a program lakásfelújításokhoz, akkor vajon miért érveltek a héten a kormánypárti képviselők azzal, hogy a program nem volt hatékony?
Mint Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója elmondta a Portfolio.hu-nak, más programokat is érint az ltp-rendszer bezúzása. Például az MFB Pontokon elérhető nulla százalékos lakossági energiahitelnél jellemző volt, hogy a lakástakarékpénztári megtakarításokat használtak fel önerőként – igaz, akinek van élő szerződése, az még mindig megteheti ezt. Tegnaptól kezdve azonban újonnan nem lehet ltp-szerződést kötni, így fokozatosan csökkenni fog azok száma, akik élni tudnának ezzel a rendszerrel.
Közélet
Fontos