Súlyosabb tétje van a magyar kormány és az Európai Bizottság vitájának, mint amiről eddig tudhatott a nyilvánosság. Egy általunk megismert, nem nyilvános kormányzati jelentés szerint a legrosszabb esetben akár 500 milliárd forint körüli összeget is bukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt.

A vita minden bizonnyal bőven átnyúlik 2019-re is, korlátozva a hazánkba érkező uniós pénzek beáramlását. Ez igen komoly probléma lehet, mivel a költségvetés gőzerővel folytatja az uniós programok előfinanszírozását, jelenleg szinte teljes mértékben a magyar adófizetők pénzéből. (Ha ezt nem tenné, akkor a most épp remek gazdasági növekedésből sem maradna sok.)

Az Európai Bizottság tavaly novemberben ellenőrizte^*“Korai megelőző rendszeraudit” az eljárás hivatalos neve. a Miniszterelnökségen belül működő Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) működését 2015 és 2017 között. Ez egy nagyon fontos szervezet, ez végzi az uniós pályázati eljárások irányítási ellenőrzését, vagyis jelentős részben rajta múlik, hogy megfelelően működjön a rendszer, illetve kiderüljön, ha valahol visszaélés történik. Ahogy korábban a 24.hu megírta, a bizottság az irányítási és ellenőrzési rendszerre hármas osztályzatot adott a négyfokozatú skálán. Ez azt jelenti, hogy nagy hibákkal, éppen csak működik a rendszer.

A „múltbeli ellenőrző látogatások során a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság^*Ez a bizottsági szervezeti egység felelős a régiókkal és a városokkal kapcsolatos uniós szakpolitikáért. számos hiányosságot állapított meg a KFF által elvégzett közbeszerzési ellenőrzések tekintetében. Ezért a KFF által elvégzett, közbeszerzési eljárásokra vonatkozó irányítási ellenőrzéseket különösen kockázatosnak tekintette” – olvasható a témába vágó, általunk megismert kormányzati dokumentumban.

Emellett a bizottság egyedi közbeszerzési eljárásokat is ellenőrzött, és a 29 közbeszerzés közül 25-ben súlyos szabálytalanságokat azonosított. Köztük 6 rendszerszintűt, amelyeket a KFF nem észlelt időben. Az egyedi projektek hibái miatt a bizottság által kért pénzügyi korrekció 103,4 milliárd forint, tehát ezekre ennyivel kevesebb uniós forrás kifizetését javasolja. Ez nem a már kiosztott pénz visszafizetését, hanem a később utalandó források visszatartását jelenti. Ez az ellenőrzött mintában szereplő szerződések teljes értékének 10,6 százaléka.

A kormány számára készített jelentés legnagyobb újdonsága, hogy ezeken túl a bizottság rendszerszintű korrekciót is szükségesnek tart.

Ennek háromféle módja lehet: vagy az összes uniós támogatású szerződést egyenként át kell vizsgálni, vagy reprezentatív mintavétellel megbecsülni a szabálytalanságok hatását, vagy el lehet fogadni a bizottság által megállapított 10 százalékos átalányt. Az első módszernek óriási az erőforrás- és időigénye, a második módszertanát pedig jóvá kell hagyatni az ellenőrző szervekkel.

Kétségtelenül a harmadik út a legsimább, de ebben az esetben a 10 százalékos korrekciót minden, a KFF ellenőrzésen már átesett eljárásra alkalmazni kellene. Az érintett szerződések eredetileg becsült összege

4500 milliárd

forint volt, a tényleges érték eltérhet ettől a nagyságrendi becsléstől. Arról nincs szó a dokumentumban, hogy ebből mekkora lehet az unió által finanszírozott rész, amelyre a 10 százalékot vetíteni kell.

450 milliárdnál tehát valószínűleg valamivel kisebb összeg van veszélyben. Ez viszont, ha bekövetkezik a vázolt eseménysor, akkor ténylegesen elveszik az ország számára.^*Mivel a bizottság az irányítási és kontrollrendszerek súlyos működési hatékonyságbeli hiányosságát tárta fel. Mostani euróárfolyamon az országnak járó, a teljes hét éves időszakra jutó 29,6 milliárd euró közel 5 százalékáról van szó, tehát tényleg nagyon-nagyon sok pénzről. Ellentétben az egyedi projekteknél megállapított korrekcióval, amely más szerződésekre átvihető.

A dokumentum arra is figyelmeztet: a korábbi tapasztalatok és az Európai Bizottság gyakorlata alapján a teljes korrekció elkerülése nem látszik reálisnak.

A rossz hírek ezzel még mindig nem értek véget. A 3-as besorolás miatt a bizottságnak joga van a kifizetések megszakítására, illetve felfüggesztésére, ami potenciálisan az összes operatív program elszámolását akadályozhatja. Amennyiben ez bekövetkezik a leginkább érintett kettőnél (IKOP és KEHOP^*Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program), akkor idén 600 millió, 2019-ben további 650 millió euró lehívása hiúsulhat meg. Ha az összes operatív program erre a sorsra jutna, akkor a nem lehívható összeg idén 2,3 milliárd, jövőre további 4 milliárd euró lenne.

A kifizetendő uniós pénzek a viták miatt már most jelentős csúszásban vannak. Az augusztus végi helyzet szerint már 1388 milliárd forinttal előfinanszírozta az uniósnak szánt projekteket a kormány, miközben mindössze 183 milliárd forint jött be bevételként. Az egyenleg tehát 1200 milliárd forintos mínuszt mutat, derül ki a Pénzügyminisztérium havi tájékoztatóiból.

Ez tavaly sem volt másként, akkor augusztusban 291 milliárd bevételnél és 1324 milliárd kiadásnál álltak. Aztán decemberben 1015 milliárd forint uniós bevétellel zárták az évet, miközben 2555 milliárd forintot fizettek ki; azóta is csak 335 milliárd forinttal javult a tavalyi egyenleg.^*Amíg nem vonják meg ezeket a pénzeket, addig az uniós módszertannal számolt költségvetési hiányba nem számítanak bele – nagy bajban lennének, ha igen, hiszen ebben az esetben nem sikerülne teljesíteni a 3 százalékos költségvetési deficitszabályokat. Ugyanakkor a magyar államnak a gyakorlatban be kell vonnia az előfinanszírozásra szánt forrásokat az állampapír-piacról, függetlenül attól, hogy a hiányba beleszámít vagy sem. Az idei cél hasonló nagyságrendű kifizetésről szól, de a bevételek még lassabban jönnek – igaz, az uniós kifizetési számláló szerint éppen a napokban ugrottak meg a kifizetések, feltehetőleg még a tavalyi maradványpénzek érkeztek be.

A kormány minden bizonnyal az uniós jelentéstervezetben szereplő megállapítások megcáfolására, a korrekció kiszabásának elkerülésére, mérséklésére törekszik. A válaszoknak és viszontválaszoknak mind megvan a saját határideje. Ebből az látszik, hogy ha a felek nagyjából kihasználják a rendelkezésükre álló időt, akkor még a meghallgatásig is csak 2019 tavasz végére jutunk el. Valószínűbb, hogy inkább megállapodásra törekedne Magyarország mind az egyedi, mind a rendszerszintű megállapításokkal kapcsolatban. Előbbire vannak precedensek az előző uniós költségvetési ciklusból. Akkor az eredetileg javasolt korrekciót általában sikerült legalább a felére csökkenteni.

A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja, hogy az Európai Bizottságnak a magyarországi pályázati rendszer egy másik kulcsfontosságú ellenőrző szervével is gondja akadhat. A Pénzügyminisztériumon belül működő EUTAF ellenőrzése tavasszal volt, ezért izgulhatunk, milyen besorolást kapunk majd ebben a vizsgálatban. Ha rosszat, akkor a helyzet rendezéséig teljes mértékben felfüggesztenék a források kifizetését, egészen addig, amíg minden vitás kérdést nem rendeznek.

Az általunk megismert dokumentum a követendő kommunikációra is javaslatot tesz. Ugyan az üggyel kapcsolatban szóvivői tájékoztatót, közleményt vagy sajtótájékoztatót nem javasolnak, egy szükséghelyzetben bevethető politikai kommunikációs üzenetről azért olvashatunk a dokumentumban. Eszerint

a bevándorláspárti uniós vezetők évek óta következetesen próbálnak nyomást gyakorolni hazánkra, hogy engedjünk a tömeges illegális bevándorlás kérdésében. Ennek érdekében az uniós fejlesztési források megvonását is felhasználnák hazánk ellen eszközként.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet kff audit kohéziós alap közbeszerzési felügyeleti főosztály Miniszterelnökség uniós források Olvasson tovább a kategóriában