A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága nyílt állásfoglalásban fejezi ki a kormány felé a közoktatással kapcsolatos aggodalmait, amelyek közül elsőként a műveltség fenyegető beszűkülésére figyelmeztet. A testület szerint rendkívül káros hatásokkal jár, hogy a kormány a középfokú szakképzés átalakítása során háttérbe szorította a közismereti képzést, és kiemelten a természettudományi képzést, ezért javasolják a tanterv teljes újragondolását, különösen a szakgimnáziumokban (korábban szakközépiskolák). A Bizottság szerint a közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára.
Az MTA saját kezdeményezésére foglalkozik a közoktatás elvi kérdéseivel, amik közül elsőként a műveltség iskolázási és tantervi beszűküléséről fejti ki véleményét (ami alapján azt sejthetjük, hogy további állásfoglalásokat is ki fog adni). Mint írják, nem értenek egyet azokkal az álláspontokkal, amelyek az általános műveltség nagy területei, így a reál és a humán tárgyak között valamilyen gyakorlati megfontolás szerint, fontossági alapon különbséget tesznek. Ezért a Bizottság javasolja a középfokú szakképzésben, elsősorban a szakgimnáziumokban a szakmai és általánosan képző tárgyak arányainak újragondolását, és az oktatott természettudományi tartalmak (tantárgyak) körének bővítését.
Az alábbiakban az MTA indoklása olvasható:
“A 21. század informatikai és információtechnológiai forradalma új kihívások elé állítja az egész társadalmat és benne a közoktatást is. Olyan alapvető kérdésekre kell újra választ adni, amelyekkel kapcsolatban eddig a tradíciók és hagyományok megadták a mindenki által elfogadott, természetesnek tekinthető feleletet, de amelyekre – az átalakulás mértéke miatt – ezek már nem adhatnak útmutatást. Történelmi tapasztalatokból jól tudjuk, hogy egy ilyen forradalmi átalakulás során nagy a veszélye annak, hogy olyan hibákat követünk el, amelyek az adott területet hosszú időre hátrányosan befolyásolják.
A jól működő közoktatás korábban is egyszerre szolgálta azt a célt, hogy a benne részt vevő fiatalokat felkészítette a változó környezet kihívásainak feldolgozására, biztosította, hogy a tanulók megismerjék az emberiség által évezredek során felhalmozott kulturális és tudományos fogalmi rendszerek sokszínűségét, ugyanakkor segítséget nyújtott ahhoz is, hogy a fiatalok – a tipikusan a tanulmányok időszakában még nem ismert – jövőbeli szakmai életükben felvetődő problémákat meg tudják oldani. Az informatikai és információtechnológiai forradalom következtében a változások oly mértékben gyorsulnak fel, hogy a korábbinál jóval fontosabbá vált, hogy az oktatás képessé tegye a fiatal korosztályokat arra, hogy alkalmazkodjanak a társadalomnak és a tudásstruktúrának az adott pillanatban még nehezen értékelhető jövőbeli változásaihoz. Az oktatásnak biztosítania kell azt az útravalót, mellyel a fiatalok alkalmazkodni tudnak a gyorsan változó környezethez, ugyanakkor fontos az is, hogy olyan ismereteket is kapjanak, amelyeket – például személyre szóló, célirányos továbbképzéssel – az éppen létező munkaerőpiacon is hasznosítani tudnak.
Ez azonban semmiféleképpen nem jelentheti azt, hogy a közoktatás feladata lenne a gazdaság aktuális szereplői számára azonnal „hadra fogható” munkavállalók kiképzése egy adott pillanatban fennálló igény alapján. Ez ugyanis csak a szélesebb látókör, az általános műveltség, a problémamegoldó készségek fejlesztésének elhanyagolása, vagyis a teljes életpályához szükséges átfogó ismeretanyag háttérbe szorítása révén lehetséges.
Mindezek alapján úgy látjuk, hogy a középfokú szakképzésben végbement változások, a közismereti képzés – és kiemelten a természettudományi képzés – háttérbe szorítása aggodalomra adnak okot. Mivel hazánkban jelenleg egy-egy korosztály több mint 60 százaléka szakképzést nyújtó képzésben kezdi meg középfokú tanulmányait, nagyobb hányaduk szakgimnáziumban, kisebb hányaduk szakközépiskolában, a középfokú szakképzést érintő változások meghatározó hatással lesznek arra, hogy a fiatalok mennyire felelnek majd meg az informatikai és információtechnológiai forradalom kihívásainak.
Az Európai Bizottság 2018. január 17-én új kezdeményezéseket fogadott el abból a célból, hogy fejlessze az európai polgárok kulcskompetenciáit és digitális készségeit, emellett bizonyos intézkedéseket ajánl a kompetenciák fejlesztésére a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén, és több fiatalt kíván arra ösztönözni, hogy ezekre a területekre szakosodjanak. Ezeket a célokat is veszélyeztetik a középfokú szakképzésben bevezetett változtatások, mivel a szakgimnáziumban a természettudományi képzés háttérbe szorult a szakmai tárgyak arányának növekedése miatt.”
A szakképzés átalakításának hátrányait már Köllő János munkaerőpiaci szakértő, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa is megfogalmazta nemrég egy tanulmányában, amiről az alábbi cikkben számoltunk be:
Az MTA állásfoglalására a Nemzgazdasági Minisztérium is reagált. A minisztérium álláspontja szerint a szakgimnáziumi képzésben a komplex természettudomány és az ágazathoz kapcsolódó természettudományos tárgyak mellett a 11-12. évfolyamon kötelezően választható tantárgyak között is ott vannak a természettudományos tantárgyak, amelyek az NGM véleménye szerint biztosítják a természettudományok oktatását. A tárca emellett azt emeli ki, hogy a szakgimnáziumi képzés a korábbiaknál több lehetőséget biztosít a nyelvi és az informatikai ismeretek, valamint specialitásként a pénzügyi, a vállalkozói, a szakmai többlettudás megszerzésére.
Az NGM szerint a szakgimnáziumi képzés struktúrájának rugalmasságát megcélozva 2018. szeptember 1-től az új kerettantervek alapesetben is a korábbinál több időt biztosítanak majd a természettudományos tárgyak képzésére, továbbá a mellék-szakképesítés választhatóvá válása következtében a tanulók választása alapján az ágazati tanulmányaikhoz kapcsolódó természettudományos tantárgyakat is választhatnak. Ez a lehetőség már a most 9–10. osztályos tanulók esetében is nyitva áll – írják a közleményben.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
