Rendkívül kevés, mindössze 5653 gyermek született februárban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. A friss statisztika illik az élveszületések számának csökkenő trendjébe, ami az utóbbi két évben kezdett kibontakozni. A csökkenő születésszámmal a teljes termékenységi arányszám is mérséklődik, a természetes fogyás pedig gyorsul.

Számokban: idén februárig nem volt még példa olyan hónapra, amikor legalább 6 ezer gyermek ne született volna meg, sőt, az élveszületések száma jellemzően havi 7500 fő körül alakult a koronavírus-járvány előtti időszakban. 2022 óta azonban ez csökkenni kezdett, tavaly már nem volt olyan hónap, amikor 7000-nél több gyermek született, így a 2024-es születésszám is rekordalacsony volt.

Miért fontos ez? A házasságkötés és a gyermekvállalás ösztönzése az Orbán-kormányok kiemelt célja 2010 óta, amit többek között adókedvezményekkel és otthonteremtési támogatásokkal igyekeztek elérni – most sincs ez másként, az elmúlt hetekben került napirendre a több gyermeket nevelő anyák szja-mentessége.

• Az intézkedések hatásosságát kételyek övezik, hosszú távon legalábbis: kérdés, hogy a családpolitika révén a gyermekvállalási hajlandóság nő, vagy az úgyis megszülető gyermekek vállalásának előrehozatalát, a kedvezményekhez és támogatásokhoz szabott időzítését okozza – ebben az esetben egy darabig kedvező, majd hirtelen csökkenő trendek várhatók.

Igen, de: a szakpolitika mellett a gazdasági körülmények is befolyásolják a gyermekvállalást, amelyek az elmúlt évtized közepétől jelentősen javultak, ám ez a konjunktúra a járvány, majd az orosz-ukrán háború kitörését követően visszaesésbe fordult. A két tényező egymást is befolyásolja, fellendüléskor hatékonyabb lehet az eleve a magasabb státuszúaknak kedvező szakpolitika.

Mi várható? A hatások szétválasztása és felmérése évtizedek múltán lesz csak lehetséges, mindenesetre a mostani trendek arra utalnak, hogy a vágyott demográfiai fordulat nem következett be. Orbán Viktor célként a teljes termékenységi arányszám 2,1-es szintjének elérését tűzte ki 2030-ig (ez már biztosítja a népességszám megtartását, de a növekedéshez még kevés).

• Ehhez sikerült is közeledni, 2010 és 2021 között 1,25-ről 1,61-re növekedett a ráta, ám újabban ez a statisztika is csökken. 2024 egészét az 1,38-as érték jellemezte, az elmúlt két hónapban pedig 1,33-1,35 volt a lényegében a szülőképes korú nőkre számított hipotetikus gyermekszámról árulkodó mutató.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNőtt a termékenység az Orbán-kormányok alatt, de nem biztos, hogy az intézkedések miattA 2008-as válság után történelmi mélypontra süllyedt a termelékenységi ráta Magyarországon. Azóta folyamatos a növekedés, de kérdéses, hogy ez mennyire lesz tartós.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA népességfogyást két évtizede nem tudjuk megállítani, legfeljebb csak lassítaniA 2010-es évek fontos kormányzati célja volt a népességfogyás lassítása és megfordítása, aminek az épp csak megmutatkozó első eredményeit tépázta meg a járvány.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA társadalom felső negyede annyit nyerhet az új szja-mentességen, mint az alsó háromnegyed összesenA többgyermekes nők szja-mentességével számításaink szerint a felső 25 százalék és az alsó 75 százalék egyaránt durván 600 milliárd forinthoz juthat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat családpolitika demográfia élveszületés születésszám Olvasson tovább a kategóriában