Nagy napja volt szombaton az apró karibi szigetországoknak az olimpián: Saint Lucia és a Dominikai Közösség is első érmét nyerte a játékok történetében, ráadásul mind a két ország egyből arannyal indított. A dominikaiaknak Thea LaFond női hármasugrásban szerezte meg a történelmi elsőséget, míg Saint Luciának Julien Alfred hozta az első aranyat 100 méteres női síkfutásban. Alfred ráadásul kedden a 200 méter döntője után is dobogóra állhatott: ott a második helyen végzett.
Az első helyezésekkel mind a két ország rendkívül előkelő helyre ugrott az olimpiai aranyérmek lakosságarányos száma alapján összeállított rangsorában. A Dominikai Közösség (amely nem keverendő össze a sokkal nagyobb és népesebb Dominikai Köztársasággal) egyből a hatodik, Saint Lucia pedig a tizennyolcadik helyre került.
Ez az a rangsor, amit itthon is előszeretettel emlegetünk, ugyanis Magyarország a modern kori olimpiai mozgalom kezdete óta szinte folyamatosan az elején szerepel. Ám a közhiedelemmel ellentétben nem a legelején:
a belátható múltban az első helyen mindössze néhány óráig álltunk, egyébként épp az előző olimpia idején.
Az egymillió főre jutó, nyári olimpián szerzett aranyérmek száma alapján sokáig a harmadik legeredményesebb nemzet voltunk a világon a svédek és a finnek után. A svédeket azonban a 2010-es évek második felében két olimpia között sikerült megelőznünk a demográfiai trendeknek, azon belül is elsősorban a bevándorlásnak köszönhetően. Miközben nálunk csökkent a népesség, Svédországban – főleg a migráció miatt – nőtt. Mivel pedig ezen a listán a népességhez viszonyítjuk az eredményeket, így a számolt mutató nemcsak akkor változik, ha egy ország újabb érmeket szerez, hanem akkor is, ha nő vagy csökken a lakossága.
A svéd bevándorlás eredményeként így a 2021-ben rendezett 2020-as olimpiára kizárólag azok a finnek maradtak előttünk, akik a 20. század első felében nagyon sikeresen gyűjtötték az aranyakat, 2000 óta azonban összesen egy elsőséget szereztek a nyári játékokon. Mivel a két ország között nagyon kicsi volt a különbség, sejteni lehetett, hogy egy jó magyar szerepléssel már Tokióban meglesz az előzés, ami az olimpia tizennegyedik napján meg is történt.
Sokáig azonban nem büszkélkedhettünk a legeredményesebb olimpiai nemzet címével, alig két nappal később ugyanis jöttek a bahamai futók, akik két elsőséggel nyolcra növelték a mindössze 400 ezer főt számláló, szintén karib-tengeri szigetország aranyainak számát. Ezzel pedig
ismét a második helyre szorították vissza Magyarországot.
A sorrend azóta is ez, igaz, a bahamaiaknak nem nagy az előnye, és a párizsi újabb három arannyal tovább közelítettük őket. Ha meg tudnánk duplázni a mostani olimpián eddig szerzett elsőségeink számát, akkor jó eséllyel visszaelőznénk a Bahama-szigeteket. Már persze, ha közben ők nem nyernek újabb aranyérmet, amire, ha kisebb is az esély, mint négy éve, de sor kerülhet.
Saint Lucia, a Dominikai Közösség, a Bahama-szigetek vagy éppen a szintén karib-tengeri Grenada példája is elég jól mutatja, hogy a 2010-es, 2020-as évekre a legkisebb országok számára is elérhetővé vált a sikeres olimpiai szereplés. Az ilyen apró országok pedig akár néhány éremmel is nagyon előkelő helyre ugorhatnak az itthon sokat emlegetett listákon.
Talán még szembetűnőbb ez, ha nemcsak az aranyakat, hanem az ezüstöket és bronzokat is nézzük.
Lakosságarányosan ugyanis San Marino szerezte a legtöbb olimpiai érmet, úgy, hogy 2021-ig soha nem tűnt fel az ország neve a nyári játékok éremtábláján.
Három éve Tokióban azonban három érmet is gyűjtöttek, kettőt lövészetben, egyet birkózásban, amivel a 34 ezer főt számláló törpeállam a semmiből ugrott a lista élére.
Magyarország egyébként ebben a rangsorban is előkelő helyen szerepel. Itt még nem sikerült megelőzni a finneket, így harmadikok vagyunk. San Marinót ugyanakkor szinte lehetetlen utolérni: a magyar sportolóknak ehhez nagyjából 350 érmet kellene szerezniük, többet, mint amennyit az 1956-os melbourne-i olimpia óta összesen gyűjtöttek.
Itthon hajlamosak vagyunk csak a nyári játékokkal foglalkozni, mivel a téli olimpiákon sokkal kevésbé voltak eredményesek a magyar sportolók. Nemzetközi szinten viszont – ha egyáltalán néznek ilyen listákat – akkor gyakran az összes olimpiai éremmel, tehát a téli és nyári játékokon szerzett helyezésekkel is számolnak.
Annak ellenére, hogy a téli olimpiákon a magyar sportolók eddig összesen csak tíz érmet gyűjtöttek (szemben a nyári játékokon szerzett 519-cel), az összesített rangsorban is az ötödik-hatodik helyen vagyunk, attól függően, hogy csak az aranyakkal vagy az összes éremmel számolunk. Ezt a listát is egy törpeállam, Liechtenstein vezeti, amely kizárólag a téli játékokon és csak alpesi síben szerzett érmeket. Ebben a sportágban azonban tízet is, köztük két aranyat.
Liechtensteinen kívül egyébként csak két olyan ország van, amely több érmet nyert a téli, mint a nyári olimpiákon. Az összesített rangsor második helyezettje, Norvégia is ilyen, ahogy a nyári listáról ugyancsak hiányzó, ám itt kifejezetten előkelő helyen álló Ausztria.
Adat
Fontos