Sokan költöznek vissza Magyarországra, egyre idősebb korban
Évi 23-24 ezer fős szinten stabilizálódott a visszavándorlás mértéke az országot korábban elhagyó magyar állampolgárok körében az elmúlt hat év során, miközben a kivándorlás mértéke jókora változásokat mutat, és tavaly csúcsot döntött, ahogy arról már korábban beszámoltunk. A népmozgás egyenlege így a rekord ellenére sem lett kiemelkedően negatív.
Számokban: az el- és visszavándorló magyar állampolgárok különbsége alapján tavaly 11 870 fős népességcsökkenést okozhatott a vándorlás, ami jócskán elmarad a kivándorlás tíz évvel ezelőtti csúcsidőszaka során tapasztalt húszezer fő körüli szinttől. Ugyanakkor eltűnt az a vándorlási többlet, ami a 2010-es és 2020-as évek fordulóján adódott.
Háttér: a külföldön élő magyarok hazacsábítása a kivándorlás felélénkülésével a kormány napirendjére is felkerült, újabban a „Hazaváró” szolgáltatással igyekszik a visszaköltözést népszerűsíteni. A korábbi hasonló törekvések sikere megkérdőjelezhető, a 2010-es évek második felében fokozódó visszavándorlás hátterében alighanem az itthon is javuló megélhetési lehetőségek álltak.
- Kérdés, hogy kik jönnek vissza, de általában véve elmondható, hogy a külföldi munkaerőpiacra történő tartós beilleszkedés előtt könnyebb a visszatérés a kibocsátó országba, a hosszabb külföldi tartózkodás után már nehezebb. Aki elment, és a fokozatos elvándorlási folyamat után beilleszkedett, nehezebben költözik haza.
- Tipikus indok a visszatérésre a kivándorlás céljának teljesülése, például egy adott összeg összegyűjtésével, ahogy az is előfordul, hogy a tényleges külföldi lehetőségek végül elmaradnak a várakozásoktól. Ugyanakkor aki egyszer már próbálkozott az elvándorlással, a későbbiekben könnyebben tehet rá újabb kísérletet.
- A visszavándorlók csoportja egyre idősebbekből áll, közel ötödük már legalább 50 éves volt 2022-ben, míg 2010-ben csak öt százalék volt ez az arány. A hazatérők korösszetétele munkaerőpiaci és demográfiai szempontok szerint is érdekes, akik ugyanis gyermekvállalási korban települnek haza, Magyarországon alapíthatnak családot.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
