A magyar infláció harmada-negyede is túl sok az eurózónának
A vártnál erőteljesebben lassul az infláció az euróövezetben.
Számokban: a friss, előzetes Eurostat-adatok alapján októberben az éves infláció 4,3 százalékról 2,9 százalékra esett. Ez legfőképpen az energiaárak 11,1 százalékos csökkenésének köszönhető.
A fő mutatónál ugyanakkor erőteljesebben drágultak az iparcikkek (3,5%), a szolgáltatások (4,6%), valamint az élelmiszerek és dohánytermékek (7,5%). Ugyanakkor ezeknél is fékeződött az áremelkedés üteme szeptemberhez képest.
Alulnézet: Hollandiában és Belgiumban már csökkentek az árak, a legmagasabb adat Szlovákiából érkezett, ott 7,8 százalékos az októberi éves infláció.
Miért fontos? A 2,9 százalék Magyarországon már az inflációs cél elérését jelentené, az Európai Központi Bank azonban 2 százalékra céloz, vagyis még ez az érték is túl magas. Ugyanakkor a tendencia kedvező, így legutóbb az EKB már nem emelt kamatot, 4 százalékon hagyta az irányadó szintet.
Az infláció elleni harcot szolgáló kamatemelések teljesen lefékezték az euróövezet gazdaságát, amely egy éve lényegében stagnál. A szintén ma közölt előzetes adat szerint negyedéves alapon 0,1 százalékkal csökkent az eurózóna gazdasága, míg 2022 harmadik negyedévéhez képest 0,1 százalékkal nőtt a GDP.
Magyarországhoz képest: idehaza még csak a szeptemberi infláció ismert (12,2%). Ahogy jó ideje megszokott, ez az egész EU-ban messze a legmagasabb inflációs adat volt.
Jó eséllyel még októberben is ez lesz a helyzet, mert bár idehaza is gyorsan csökken az infláció, de például az MBH Bank elemzői csak novemberre várják az egy számjegyű ráta elérését.
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.