Az elmúlt száz évben aligha történt nagyobb hatású változás az életünkre, minthogy kétszeresére nőtt a születéskor várható élettartam. Magyarországon 1900-ban ez a mutató a nőknél 38,2 év volt, a férfiaké pedig 36,6. A nőknél ez mostanra több mint kétszeresére, 79 évre nőtt, a férfiaknál pedig 72-re.
A változás elsősorban a tudomány és az egészségügy fejlődésének köszönhető, illetve a társadalmi önszerveződésnek, amely lehetővé tette, hogy a tudományos áttörések széles társadalmi rétegekhez juthassanak el. “Az emberiségnek kevés ennél meghökkentőbb teljesítménye van” – írta a várható élettartam duplázódásáról korábban a New York Times.
- A magyarországi csecsemőhalandőság kevesebb mint hatvanadjára csökkent. 1900-ban a magyar gyerekek közel negyede meghalt 1 éves koráig, mostanra ezer élveszülöttre 3,6 ez az arány.
Számokban: jelentős eltérések voltak várható élettartamban a Magyar Királyság területén belül. A nyugati országrészekben akár az 50 évet is meghaladta a mutató, míg két déli vármegyében a 20-at sem érte el. Jellemzően a nyugati és északi vármegyékben volt a legmagasabb a várható élettartam, az Alföld környékén/Partiumban pedig a legalacsonyabb (térképen itt lehet megnézni).
- A királyi vármegyék nagyjából fele volt részben vagy egészben a mai Magyarország területén, közülük Aradon és Biharban volt a legalacsonyabb a várható élettartam, Sopron és Vas vármegyében pedig a legmagasabb.
Alulnézet: Heves vármegyében (amely nagyjából megegyezik a királyi vármegyével) 1900-ban 33 volt a születéskor várható élettartam. Mostanra az itt élők átlagéletkora magasan meghaladja ezt: egy átlagos hevesi nő 46 éves, egy átlagos hevesi férfi pedig 41. A várható élettartam pedig 78 a nőknél és 71 a férfiaknál.
Tágabb kontextus: a várható élettartam ilyen mértékű növekedése globális folyamat. Indiában például nem érte el 30 évet ez a mutató, most viszont már 70. Angliában pedig mintegy 41 év volt a várható élettartam, most már 80 körül van.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
