A dolgozók mintegy negyedét – 25,8 százalékát – foglalkoztatták szabálytalanul a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság nyári akcióellenőrzésének eredményei szerint, ami az egy évvel korábbi szinthez képest javulás, de a 2010-es évek közepén még ritkábban bukkantak feketén tevékenykedő munkavállalókra az ellenőrök. Az ellenőrzés során kiderült az is, hogy a munkáltatók sok esetben szóban állapodtak meg az alkalmazottakkal a bérükről és a munkaidejükről, továbbá a bejelentés nélküli foglalkoztatás az építőipari segédmunkások nagy hányadát érinti: a katás egyéni vállalkozók jellemzően bejelentés nélkül hívnak „segítséget”.
A hatóság tapasztalatai szerint tipikus a részmunkaidős bejelentés melletti teljes munkaidős foglalkoztatás, ami olyannyira tudatosan elkövetett szabálytalanság, hogy a munkáltatók még fel is készítik az érintett munkavállalókat az ellenőrzés során történő viselkedésre, noha az a személyes érdekeikkel hosszú távon szembe megy – a hatóság az érintettekkel sokszor akkor találkozik ismételten, amikor már nem dolgoznak a kérdéses munkáltatónál, és szeretnék a korábbi jogsérelmet orvosolni.
A feketefoglalkoztatás további gyakori formája, amikor a munkaszerződés megkötésére csak a munkába állást követően, vagy akkor sem kerül sor, sokszor annak ellenére, hogy a munkáltató az adóhatóság felé bejelentette a dolgozóját. Ennek oka többnyire a vállalat székhelye és a munkavégzés helyszíne közötti távolság, illetve a munkáltatók gondatlansága – pedig a szerződés a védi a munkavállalókat a munkaügyi jogsértésektől a foglalkoztatás-felügyelet tapasztalatai szerint.
A nyári ellenőrzés azért is lényeges, mert az építőipar ebben az időszakban a legaktívabb, továbbá az idénymunkák is ilyenkor jellemzők, és a szabálytalanságok a munkaerőpiac ezen szegmenseiben különösen gyakoriak. Ám a teljes évekre vonatkozó ellenőrzési adatok tükrében is jól látszik, hogy a közelmúltban gyakrabban találtak szabálytalanságot a hatóságok, mint az elmúlt évtized közepén.
A romló statisztikára kétféle magyarázat adható: egyrészt elképzelhető, hogy valóban többen dolgoznak a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat megsértve, másrészt a hatóság az éves jelentésében az elmúlt években eredményesebbé váló ellenőrzéseknek tudja be a változást,
hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása, a feketefoglalkoztatás feltárása.
A szabálytalan munkavégzés arányának növekedésével párhuzamosan csökken az ellenőrzések száma, ami mindenesetre arra utal, hogy valóban egyre inkább a szabálysértő vállalkozásokat keresi fel a munkaügyi hatóság – az ellenőrzésekről ráadásul gyakran hivatalos úton is előre értesülnek a vállalkozók, kétséges tehát, hogy a hatósági statisztika mennyiben tekinthető a feketefoglalkoztatás érvényes mérőszámának. A hatóság továbbá kiemeli az elemzésében, hogy több korábban megbírságolt céget ismételten felkerestek, és az újabb vizsgálatok során már legálisan foglalkoztatott munkavállalókat találtak, vagyis az ellenőrzések elérték a céljukat.
A tendencia azért is fontos, mert a rejtett gazdaság és a hétköznapi korrupció visszaszorítását szokás a 2010 óta tartó Fidesz-kormányzás egyik sikereként számon tartani, az online pénztárgépektől kezdve az ügyintézési folyamatok javításáig számos intézkedés hozzájárult az üzleti szektor működésének tisztulásához – a feketefoglalkoztatásról elhíresült építőipart továbbá a különböző kormányzati támogatások is a fehéredés felé kényszerítik.
Mindezt több korrupcióval foglalkozó szakértő és szervezet is elismerte az elmúlt évek során, ugyanakkor a kis ügyek ritkábbá válása mellett a visszaélések mégis az ország meghatározó problémáját jelentik a központosodott, az állami intézményrendszerrel szimbiózisban elkövetett csalások miatt.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
