Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, rövid cikkekben mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
Hiába szállítottak 2022 második felében sokkal kevesebb gázt Európába az oroszok, mint amit az előző években megszokhattunk, az elszálló árak miatt így is sokkal több pénzhez juthattak ebből, mint bármikor korábban. A gázbevételek valójában már 2021 őszén a korábbi három-négyszeresére ugrottak, és csökkenő szállítások mellett maradtak nagyjából ezen a szinten egész 2022-ben. Év végére azonban az árak zuhanása változtatott a helyzeten. Így, ha Oroszország nem pörgeti fel az európai exportot, akkor az itt eladott gázból származó bevétele a covid időszakon kívül nem igazán látott visszaesésével kell számolnia.
Kevesebbet drágábban
Ahogy a sorozat korábbi cikkeiben is írtuk, az oroszok az energiaválság kezdete óta játszottak az Európába szállított gáz mennyiségével annak érdekében, hogy minél kedvezőbb árakat alakítsanak ki a piacon. Ez egészen tavaly nyárig működött, akkor azonban olyan alacsony szintre csökkent az orosz behozatal, amivel már érdemi hatást nem igazán tudtak a piacra gyakorolni. Nagyjából szeptemberig azonban az árak emelkedése olyan ütemű volt, hogy messze túlkompenzálta a mennyiség csökkenését, azaz összességében nőtt az oroszok európai gázbevétele.
Méghozzá nem is ki mértékben. Ha az aktuális piaci árakkal számolunk (tehát azt feltételezzük, hogy az oroszok a tőzsdei áron értékesítették az adott hónapban Európába hozott gázt), akkor 2019 januárja, és a gázválság 2021 őszi kezdete között havi szinten átlagosan durván 1,8 milliárd eurós bevétele lehetett az oroszoknak az Európában eladott gázból.
Persze ebben az időszakban is elég jelentős volt a szórás. A világjárvány idején, amikor hatalmasat zuhant a kereslet és az árak is történelmi mélypontra süllyedtek, alig 500-600 millió euró lett volna ez az összeg, 2021 nyarán a dinamikus drágulás időszakában azonban már 3,5 milliárd.
Ez utóbbi is eltörpül azonban ahhoz az összeghez képest, amit 2021 végén és 2022-ben kaphattak volna piaci áron az oroszok az Európában eladott gázért. Ebben a szűk másfél évben a havi átlag közel 7 milliárd euró volt, de akadtak olyan hónapok, amikor a tőzsdei árfolyamon számolt potenciális bevétel a 12 milliárdot is meghaladta.
Százmilliárd euró
Más kérdés, hogy ez tényleg csak egy elméleti szám, hiszen az oroszok az Európába szállított gáz nagy részét azért nem piaci áron értékesítik. Ahogy több korábbi cikkünkben is írtuk, a külkereskedelmi adatok alapján úgy tűnik, hogy a legtöbb szerződés kéthónapos csúszással követi a piaci árakat. Azaz az európai partnerek minden hónapban a két hónappal korábbi tőzsdei jegyzést, vagy egy ahhoz közeli árat fizetnek a Gazpromnak.
Az adatokból az látszik, hogy az uniós országok – Magyarország kivételével – valamennyire ki is használják az előre kalkulálható árat, és a drágább hónapokban kevesebbet vásárolnak. Ennek megfelelően, ha ezzel az eltolt árazással számolunk, akkor némileg kisebb bevétel adódik, ám még így is sokkal magasabb, mint a korábbi években. Ez alapján a havi átlag durván 5,6 milliárd euró volt, közel 11 milliárdos csúccsal 2022 májusában.
2021 augusztusa és 2022 decembere között pedig összesen 95-115 milliárd euró bevétele származhatott Oroszországnak az európai gázszállításokból.
Az előző hónapok adatai azonban már érezhető visszaesést mutatnak. A piaci árral számolva október óta, a vélhetően reálisabb képet mutató eltolt árazás alapján pedig december-januárban lehetett kifejezetten alacsony a gázból származó bevétel. Az árak és a szállítási mennyiség alakulása alapján pedig a következő hónapokban ebben nem is lesz látványos változás.
A sorozat eddigi cikkei:
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
