2021-ben először fordult elő, hogy az előző évhez képest csökkent a megújuló energiaforrásokból származó bruttó energiafogyasztás aránya az Európai Unióban. 2020-hoz képest ez az arány minimálisan, 0,3 százalékponttal esett vissza az Eurostat friss adatai alapján.
Az európai statisztikai hivatal közleménye szerint habár abszolút értelemben nőtt a megújulók fogyasztása, a járványkorlátozások feloldása miatt 2021-ben a fosszilis energia felhasználása nagyobb mértékben nőtt, így a megújulók aránya csökkent (és ezen kívül még egy módszertani változás is magyarázza a változás egy részét).
A növekedésben jelentős szerepe lehetett a közlekedésnek, ahol a kibocsátás 2020-ban a kijárási korlátozások és a távmunka elterjedése miatt is visszaszorult. Az Eurostat kifejezetten erről szóló másik közleménye szerint 2021-ben a megújuló energiaforrások aránya a közlekedésben uniós szinten 9,1 százalékot ért el, ami 1,2 százalékpontos csökkenést jelent 2020-hoz képest. A legnagyobb csökkenést egyébként Írországban (-5,9 százalékpont), Magyarországon (-5,4 százalékpont) és Luxemburgban (-4,6 százalékpont) mérték.
Ahogy az alábbi ábrán látszik, a megújulók aránya Svédországban, Finnországban és Lettországban volt a legnagyobb (63, 43 és 42 százalék), Hollandiában, Írországban és Belgiumban pedig a legkisebb (12,3; 12,5 és 13 százalék). A magyarországi 14 százalékos arány a hatodik legalacsonyabb volt az EU-ban, ahol az átlag 22 százalék körül alakult.
A vonatkozó uniós irányelv szerint 2030-ig 32 százalékra kellene növelniük a tagállamoknak az energiafogyasztásukon belül a megújulók arányát, ettől azonban még elég messze van a 21,8 százalékos átlag. Az Európai Bizottság újabb javaslatai alapján felmerült, hogy 40, vagy akár 45 százalékra emeljék ezt a célszámot, így értelemszerűen ezekhez a célokhoz képest még messzebb áll jelenleg a tagállamok túlnyomó többsége.
A 2030-as célhoz viszonyított elmaradás mellett azonban más problémák is vannak az adatokkal. Ahogy azt a közlemény is megemlíti, a legnagyobb megújuló aránnyal rendelkező országok mindegyikének jelentős az energiamixén belül a biomassza, tehát a tűzifa aránya. Arról, hogy ez miért torzítja a statisztikákat, nemrég az Euractiv közölt részletesebb cikket.
Eszerint a biomasszára vonatkozó statisztikai módszertannal az a legnagyobb probléma az, hogy amíg az uniós statisztikában azzal a feltételezéssel élnek, hogy a fa teljes tömege hővé alakul az égetés során, a lapnak nyilatkozó szakértő szerint valójában csak 30 százalék körül van a hatékonysága. Mivel az EU-n belüli megújuló energiafogyasztás 60 százalékát teszi ki a biomassza, ez a jelenség jelentősen torzítja a számokat.
Emellett pedig a másik probléma, hogy ösztönzi is a tagállamokat, hogy növeljék a biomassza égetését, ami amellett, hogy kevésbé energiahatékony, mint más fűtési módszerek, szennyezőbb is, és az erdők szén-dioxid-elnyelő hatása miatt az erdős területek csökkenésén keresztül is negatív hatása van klímavédelmi szempontból.
A Partnership for Policy Integrity (PFPI) nevű amerikai székhelyű nonprofit szervezet kutatása szerint a biomasszából származó energiafogyasztás 1990 óta több mint kétszeresére nőtt az EU-ban, a növekedés legnagyobb része 2002 óta következett be, miután az EU a biomasszát megújuló energiának minősítette.
A cikk azzal is részletesebben foglalkozik, hogy egyes tagállamok trükközésre is használták, hogy a fatüzelést ilyen módon lehetett elszámolni a megújulók között. Magyarország például 2015-ben felülvizsgálta a lakossági fahasználat becslésének módszertanát, és azt visszamenőlegesen alkalmazta az adatokra vonatkozóan 2010-ig, nagyobb felhasználást feltételezve.
Ez az Eurostat adatsorában nem annyira látványos, mint Szlovákia és Lengyelország statisztikai trükközése. Szlovákia esetében a megújuló energiaforrások aránya az energiamixben hirtelen 11,9-ről 16,9 százalékra ugrott 2019-ben egy a magyarhoz hasonló módszertani váltás után. Lengyelországban pedig 2018-ban ugrott 11-ről 15 százalék körülire az arány, miután a módszertan nagyobb felhasználást feltételezett a lakosság részéről kazánokban, kandallókban és konyhákban.
Az Európai Bizottság, ami az Eurostaton keresztül felügyeli a tagállamok adatgyűjtését, a lap megkeresésére nem kívánt nyilatkozni a módszertanra vonatkozó kérdésekre. Egy témára rálátó névtelen uniós forrás viszont elmondta, hogy valószínűleg túl sok munkával járna az adatok újraszámolása, ezért nem akarják megváltoztatni a számítás szabályait. A lapnak nyiltakozó szakértő ehhez még hozzátette, hogy a változtatást a skandináv országok és Ausztria is ellenezné, mivel ezek az országok nagyrészt a biomasszának köszönhetően értek el magas arányt a megújulók fogyasztásában.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
