Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. január 7. 16:25 Adat

Fokozódik az omikron fenyegetése a visegrádi régióban, mégis van, ahol lazítanak

Elérkezett a járvány újabb, Magyarországon már az ötödik hulláma, ami nemcsak a hazai szakértők, közöttük Merkely Béla mai nyilatkozatából, hanem a régiós járványstatisztikákból is kiderül. Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon a naponta regisztrált új betegek hétnapos mozgóátlagai növekedni kezdtek, míg Szlovákiában egyelőre csak a csökkenés lassulását láthatjuk.

A koronavírushoz köthető halálesetek napi adatain egyelőre az őszi hullám visszahúzódása látszik, igaz, Lengyelországot nézve inkább csak stagnálásról beszélhetünk. Az eddigi tapasztalatok alapján még akár hetek is eltelhetnek, amire egy újabb fertőzéshullám a végzetes kimenetelű megbetegedések statisztikájában is láthatóvá válik, vagyis a két adatsor ellentétes tendenciái egyáltalán nem meglepőek.

A teljes oltási soron átesett lakosság (vagyis a két, illetve a Janssen-vakcina esetében egy dózist felvevők) aránya Csehországban mostanra épphogy a magyarországi szint fölé emelkedett. Az oltottsági rangsor visszarendeződésére hathat az újabb magyar oltási akcióprogram, amelynek keretében januárban minden csütörtök és péntek délután, illetve szombaton előzetes regisztráció és időpontfoglalás nélkül lehet felvenni az oltást a rendelőkben. A lengyel és különösen a szlovák lakosság körében továbbra is messze elmarad az átoltottság az európai átlagtól, hiába igyekeztek a kormányok a lottótól kezdve az oltás felvételéért járó készpénz-fizetésig mindenféle módon fokozni az oltakozási hajlandóságot.

Az egyre inkább terjedő omikron variáns ellenében már a harmadik oltások is kulcsfontosságúnak bizonyulnak. A beadott booster-oltások számát nézve Magyarország régiós és uniós összehasonlításban is jól áll, igaz, december közepén jócskán lelassult az emlékeztető-oltások beadásának üteme. E tekintetben Lengyelország Szlovákiához hasonló mértékben maradt le.

 

A romló kilátások ellenére Szlovákiában a héten éppen a szigorítások feloldása került napirendre: hétfő óta az éttermek, kocsmák és szállodák ismét fogadhatják azokat a vendégeket, akik beoltatták magukat, illetve akik az elmúlt 180 napban átestek a betegségen. A vendéglátóhelyek azonban legfeljebb 50%-os kapacitással működhetnek, továbbá egy asztalnál legfeljebb négy személy foglalhat helyet, hacsak nem mindenki egy háztartásból érkezett. A szlovák hatóságok előírják azt is, hogy az asztalok között legalább két métert kell hagyni, és fogyasztani csak ülve lehet. A kulturális létesítmények, mint például a színházak, mozik és koncerttermek azonban továbbra is zárva vannak, de egyre nagyobb a nyomás a kormányon, hogy legalább az oltottak és a gyógyultak számára engedélyezzék ezek látogatását.

Csehországban a karantén keretei lazulhatnak, Petr Fiala miniszterelnök a hét elején a jelenleg hatályos két hetes időtartam rövidítésének lehetőségét vetette fel. A fertőzöttek túlságosan hosszan tartó elkülönítése ugyanis jelentősen hátráltatná a gazdaság működését, ha az omikron-variáns által keltett újabb hullámban jelentősen megemelkednek az esetszámok. Az új cseh kormány továbbá a választási kampányában a lezárások ellenében foglalt állást, nem csoda tehát, hogy az omikron okozta fenyegetésre a tesztelés élénkítésével készül az ország. A következő hetekben várhatóan kötelezővé válik a rendszeres munkahelyi szűrés (aminek költségeit az állam állja), és a téli szünet utáni visszatéréskor az iskolásokat is tesztelték az országban.

A megközelítésünk a következő: végezzünk átfogó tesztelést, tegyük meg, amit a szakértők mindeddig javasoltak, de korábban nem abszolváltak kellő mértékben. Így nem lesz szükségünk lezárásra, ami nemcsak társadalmilag, hanem gazdaságilag is elviselhetőbb helyzetet teremt.

– fogalmazott a cseh miniszterelnök.

A lengyel egészségügyi miniszter, Adam Niedzielski hétfői nyilatkozata szerint az országban újabb szigorításokra kerülhet sor, amennyiben a héten tovább romlik a helyzet. A miniszter a lehetséges intézkedések között említette az iskolák és a bevásárlóközpontok bezárását – igaz, az általános és középiskolák már ezen a héten is távoktatási rendben működtek, de az eredeti tervek szerint a jövő héten visszaáll a jelenléti oktatás.

Magyarországon egyelőre nincs hír a járvány elleni óvintézkedések változásáról, és viszonylag laza szabályokkal nézünk a következő hullám elé (a térség többi országában jellemzően az oltatlanokat érintik a szolgáltatások igénybevételét tiltó korlátozások), amint az az alábbi, az óvintézkedések szigorúságát mérő indexet bemutató ábrán is jól látszik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat fertőzöttek száma koronavírus koronavírus-oltás visegrádi országok Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.