A járvány erősödése töretlen a régióban, az esetszámok hétnapos mozgóátlaga Szlovákiában továbbra is csúcsokat dönt, és már Magyarországon is meghaladja a tavaly őszi hullám során regisztrált legmagasabb szintet. A régióban a reprodukciós ráta^*E statisztikából kiderül, hogy egy beteg hány egészséges embert fertőz meg átlagosan. Magyarországon a legmagasabb, vagyis itt növekszik a leggyorsabban a fertőzések száma.

Magyarország sajnos a halálozási adatok tekintetében is kiemelkedik a térségben: a legutolsó statisztikák szerint lakosságarányosan a vírushoz köthető halálesetek száma már nem csak Csehországhoz és Lengyelországhoz, hanem Szlovákiához képest is jelentősen magasabb az országban.

Az oltakozás ütemében a járvány felfutása ellenére továbbra sem látszik érdemi változás, a visegrádi országokhoz képest az unió más tagállamaiban továbbra is gyorsabban növekszik teljes oltási soron átesett lakosság aránya. 

Pedig a régióban hozott intézkedések leginkább a vakcináció felgyorsítását célozzák. Szlovákiában a kormányt tanácsokkal ellátó szakértői konzílium friss javaslata szerint a legfertőzöttebb járásokban korlátozni kellene oltatlanok mozgását és bizonyos csoportokban a kötelező oltás előírása lenne szükséges. A járványügyi szakértők továbbá a távoktatásra való átállást ajánlják azoknak az iskoláknak, ahol sok a karanténba zárt osztály. Szintén a vakcinák felvételére készteti az oltatlanokat a kormány azon intézkedése, miszerint a csak a betegségen átesettek, az oltottak, illetve a negatív teszttel rendelkező dolgozók állhatnak munkába, de az oltás hiányában szükséges mintavétel költségeit a munkavállalóknak kell állniuk.

Csehországban az eddigi, jellemzően a szolgáltatások igénybevételét a vírussal szembeni védettséghez kötő intézkedések mellett átfogó iskolai tesztelést jelentett be a kormány. Robert Plaga cseh oktatási miniszter reményei szerint a fertőzött diákok kiszűrésével elejét lehet venni a távoktatás kényszerű bevezetésének, a tisztifőorvos azonban arra figyelmeztet, hogy a PCR-vizsgálatokhoz képest pontatlanabb antigén-tesztek alkalmazása nem elégséges megoldás.

A lengyel egészségügyi miniszter, Adam Niedzielski nyilatkozata szerint a kormány az egészségügyi dolgozók körében fontolgatja a kötelező oltás előírását. Az elképzelés részét képezi egy még csak körvonalazódó szabályozásnak, miszerint a munkáltatók ellenőrizhetnék a dolgozók oltottságát – erre a jelenlegi szabályok nem adnak lehetőséget. Niedzielski azonban az intézkedések hatályba lépéséről mindössze annyit mondott, hogy reményei szerint valamikor később, de még ebben az évben sor kerülhet rá.

A visegrádi országok helyzete kelet-európai összehasonlításban még mindig viszonylag jónak mondható. A november óta bekövetkezett koronavírushoz köthető halálesetek lakosságarányos száma a két legkevésbé átoltott európai országban, Bulgáriában és Romániában a legmagasabb, illetve Lettország is kiemelkedik ebből a szomorú rangsorból – a balti ország példája azért figyelemre méltó, mert az ottani oltottsági adat hasonló a magyarországihoz és a csehországihoz.

A kelet-európai régióban érdemes továbbá Horvátország helyzetét is figyelni, ugyanis Zágrábban, Splitben és Csáktornyán is azonosították a koronavírus legújabb, a delta variánsnál is tíz százalékkal jobban terjedő változatát. A horvát hatóságok is leginkább a vírussal szemben védtelen lakosságot érintő korlátozásokkal igyekeznek megfékezni a járványt – ezek és a rosszabbodó járványstatisztikák következtében javult az oltakozási hajlandóság, csütörtökön rekordszámú injekciót adtak be a horvát orvosok.

Az új vírustörzzsel kapcsolatban Erdei Anna immunológus elmondta, vélhetően annak is köszönhető a járvány negyedik hullámának erőssége. A szakember szerint a kutatókat is meglepte a fertőzések meredek felfutása, noha az említett variáns már március elején feltűnt, és a nyáron már tucatnyi országban azonosították.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat covid-19 fertőzöttek száma koronavírus visegrádi országok Olvasson tovább a kategóriában