Romániában a koronavírus-járvány negyedik hullámára úgy jött össze a világ eddigi talán legszörnyűbb járványhelyzete, hogy kilenc hónap lett volna azt oltásokkal megelőzni. Az országban azonban már a Covid megjelenése előtt is nagy volt az oltásellenesség, így a koronavírus elleni vakcinát is rendkívül kevesen adatták be. Úgy tűnik azonban, hogy a mostani katasztrofális helyzetben sokak véleménye megváltozott. Miközben nyáron még ki kellett dobni a lejárt vakcinákat, most naponta tízezrek mennek az oltásokért.
Tegnap Romániában 574 ember veszítette életét koronavírusban. Népességarányosan ez csak kicsivel jobb, mint a tavaszi járványcsúcson mért, akkor éppen világrekordnak számító magyar adat. Bár – ahogy ezt akkor is jeleztük – alapesetben a napi adatokból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, mert rengeteg dolog torzíthatja őket, az így is egyértelmű, hogy az akkori magyar és a mostani román is nagyon súlyos járványhelyzetet jelez.
Miközben azonban az április 7-i halálozási csúcs idején itthon a legtöbb járványmutató már javult, addig ennek Romániában most semmi jele nincs. A fertőzöttek száma még mindig emelkedik, ami a korábbi tapasztalatok alapján azt jelenti, hogy még nagyon messze van a halálozás tetőzése. Az elhunytak száma ugyanis jellemzően csak három héttel a fertőzötteké után kezd el ereszkedni. Egy helyi járványszakértő szerint
az országban a következő két hétben tízezren halhatnak meg a Covid miatt.
Ez naponta több mint 700 embert jelent, népességarányosan messze többet, mint a tavaszi magyar csúcson.
Mindezt úgy, hogy Romániában tavaly december óta ugyanúgy felvehették a koronavírus elleni oltást az emberek, mint a többi uniós ország állampolgárai. Csak éppen ők nem vették fel. Romániát 30 százalék körüli átoltottsággal érte el a negyedik hullám. A legkisebb arányban ráadásul épp a különösen veszélyeztetett 80 év feletti korosztályba tartozók vették fel az oltást: náluk 80 százalék még most sem kapott vakcinát.
A magyarázat minden bizonnyal a nemzetközi szinten is kiemelkedő oltásellenesség. Romániában ez már a járvány előtt is okozott gondokat. Az országban rendszeresek voltak a kanyarójárványok, amelyek tucatjával szedték az áldozatokat.
A negyedik hullám azonban nagyon hirtelen változtatott a romániai lakosság vakcinához való viszonyán. Miközben a nyár második felében és szeptember elején átlagosan alig tízezer embert oltottak be naponta, és a hatóságoknak már az akkoriban lejáró vakcinák miatt kellett aggódnia, a negyedik hullám berobbanásával hirtelen látványosan nőtt az oltakozási kedv. Az elmúlt napokban jellemzően 60-70 ezer adag vakcinát adnak be az országban. A növekedés pedig nagyon látványosan csak azt követően indult be, hogy elszabadult a járvány.
A romániai adatokból az is látszik, hogy akit beoltanak, az sokkal nagyobb eséllyel éli túl a betegséget. A helyi közegészségügyi intézet épp a napokban publikálta az összegzését az első kilenc hónap adatairól, és abból kiderült, hogy az oltatlanok hússzor nagyobb arányban haltak meg, mint a beoltottak.
A bukaresti járványkórházban forgatott, napokban közzétett videó szerint az odakerült betegek között is sokan vannak olyanok, akik nem vették fel az oltást, de ezt már megbánták. Akadt azonban olyan megszólaló is, aki a kórházi ágyban fekve is oltásellenes maradt.
Adat
Fontos