Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. szeptember 15. 17:04 Adat

Húsz éve nem volt akkora drágulás az építőiparban, mint most

Kifejezetten erős hónapot zárt júliusban a magyar építőipar. A statisztikai hivatal ma közzétett adatai szerint a hetedik hónapban közel negyedével volt több mennyiségben (volumenben) a termelés, mint egy esztendővel korábban, ez pedig két éve a második legnagyobb mértékű növekedés.

Termelési értékben azonban még ennél is sokkal nagyobb volt a bővülés. Miközben tavaly júliusban ez egy hajszállal 336 milliárd forint alatt maradt, most a 464 milliárdot is meghaladta, ami 38 százalékos gyarapodás.

A két szám közötti különbség az árak változásából adódik, hiszen a volumenindex pont azt mutatja meg, hogy az egy évvel korábbi áron számolva mennyivel nőtt a termelés. Így a KSH adataiból az is könnyedén kiszámolható, hogy mekkora volt a drágulás az építőiparban, és ha ezt megtesszük, kiderül, hogy nagyobb mértékű, mint bármikor az elmúlt 20 évben. Utoljára 2001 elején volt hasonló mértékű áremelkedés.

A lakosságot jobban érintő épületépítéseknél ráadásul még nagyobb volt a drágulás. Ebben a szegmensben júliusban hetedével kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, ami szintén két évtizedes rekordnak számít.

Az építőanyagok árának emelkedésével korábban több cikkben is foglalkoztunk. A drágulást alapvetően olyan globális folyamatok okozzák, amelyek a járványra, illetve az amiatt bevezetett lezárásokra vezethetőek vissza. A fa például azért drágult, mert a nyugati országokban – és különösen az Egyesült Államokban – a várakozásokkal ellentétben a pandémia felpörgette az építőipart, ez pedig általános fahiányhoz vezetett. Méghozzá olyan mértékben, hogy a nyugat-európai országok és az USA lényegében elszívták a fát a régiónkból is, így tavasszal az alapvetően exportból beszerző magyar kereskedők sem tudtak normális mennyiségben fát szerezni, ami pedig mégis beérkezett, az méregdrága volt. Az acélpiacon a megugró kínai kereslet hajtotta fel az árakat, a szigetelőanyagoknál pedig a vegyipar – nagyrészt szintén a járványra visszavezethető – problémái.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPont akkor lett hiánycikk a fa, amikor a fél ország felújítanaAmerikából indult, de már itthon is fahiány van, az ezzel együtt járó drágulás pedig elviszi az állami támogatás egy részét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzigetelés nem, burkolás igen, az elszálló árak miatt újra kell tervezni a házfelújítástAki felújít, olyan munkákat válasszon, ahol nem viszi el az állami támogatást a sokkal drágább alapanyag, és mindezt minél előbb döntse el, ha még az idén belevágna.

A kormányzatot kifejezetten érzékenyen érintette az építőipari anyagok drágulása, mert az jelentős részben elvitte a családoknak biztosított, legfeljebb 3 millió forintos felújítási támogatást. Az elszálló árak ellen személyesen Orbán Viktor hirdetett harcot, és az állami szervek mindent meg is tettek, hogy a kormányfő elvárásainak megfeleljenek.

A gond csak az volt, hogy a fent említett globális folyamatokat Magyarországról nem egyszerű érdemben befolyásolni. Ennek ellenére az intézkedések valószínűleg nem voltak teljesen hatástalanok, a betonacél esetében például valószínűleg részben ezeknek köszönhetően szűnt meg a hiány. Más kérdés, hogy ez kevésbé a lakosságnak segített, hiszen acélt nagy mennyiségben a nagyobb beruházásokhoz használnak, azaz a siker fő haszonélvezői – a nem ritkán kormányközeli – építőipari cégek lehettek.

Ezzel párhuzamosan azonban a világpiaci folyamatok is kedvező fordulatot vettek, így az elmúlt hetekben az itthoni intézkedésektől függetlenül is javult a helyzet. A lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők szerint ugyan az árak nagyon látványosan még nem indultak el lefelé, de némi árcsökkenés már látható, ráadásul a korábbi hiánytermékekből is nagyobb mennyiség jut a piacra. Ez alapján könnyen lehet, hogy a most közölt júliusi adattal érte el a csúcsot az építőipari drágulás, és ennél jelentősen magasabb ágazati inflációs adat már nem érkezik a következő hónapokban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik, hogy a kormány intézi az építőanyagot, de az élet bonyolultabbTeljesíthetetlennek tűnő elvárásokat fogalmaz meg az építőanyag-exportőrökkel szemben az új szabályozás, és ez sokaknak elveheti a kedvét a külföldi értékesítéstől.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat állami támogatás áremelkedés építőanyag építőipar infláció Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.