Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. augusztus 28. 07:21 Adat

Van jó hír is a magyar oltási programról

Az utóbbi hetekben már naponta jelennek meg tudományos közlemények, ezek alapján írt újságcikkek arról, mennyivel csökken a védőoltások hatásfoka az idő múlásával, illetve a koronavírus delta variánsával szemben a korábbiakhoz képest. Az eredmények abból a szempontból megnyugtatók, hogy a súlyos megbetegedést továbbra is nagyon magas arányban akadályozzák meg a védőoltások, de kétségtelen, hogy a megfertőződésnek kisebb mértékben tudnak gátat szabni, mint korábban. Az eredmények azt mutatják, hogy a súlyos lefolyás által jobban fenyegetett idősebb korosztálynál mindenképpen hasznosak az emlékeztető, vagyis a – kétdózisos vakcinák után alkalmazva – harmadik oltások.

A magyar kormány esetében eleinte ennél valószínűleg nagyobb súllyal esett latba a Sinopharm-fiaskó helyrehozásának szükségessége, de mivel egyre több országban kezdik el a harmadik oltások beadását – legalábbis az idősek körében –, ezzel nem lógunk ki a formálódó trendből. A nemzetközi adatok azonban még erősen hiányosak: míg az első és a második dózisokkal kapcsolatos adatokat a világ szinte összes országáról (és jó pár függő területéről) meg lehet találni például az Our World in Data portálon, az emlékeztető oltásokkal kapcsolatban nem ez a helyzet. Itt cikkünk írásakor mindössze nyolc ország szerepelt:

Első ránézésre is színes mezőny, és valószínűleg elég eltérő motivációk húzódnak meg az emlékeztető oltások beadásának elkezdése mögött. Izraelben a világon elsőként indult nagyléptékű oltási kampány, kezdetben az idősek körében, azaz náluk már indokolt lehet az immunrendszer további megerősítése. Főleg úgy, hogy a delta máris komoly járványhullámot okozott az országban, valószínűleg nem függetlenül attól, hogy a kétdózisos átoltottság világviszonylatban nem kiemelkedő. És mivel vakcina van bőven, igyekeznek harmadik oltásokkal is küzdeni az újabb hullám ellen.

A dél-amerikai és délkelet-ázsiai országoknál a fő ok valószínűleg az, hogy az oltási kampány kezdetén kínai vakcinákra (Sinovacra és/vagy Sinopharmra) támaszkodtak, és ezekkel kapcsolatban hasonló hatékonysági kérdések merültek fel, mint idehaza. (A Sinovac-kal kapcsolatban még annál is sokkal komolyabbak.) Hasonló a helyzet Törökországban és részben Szerbiában is, az utóbbiban ráadásul elég gyorsan megtorpant az oltások beadása – a kétdózisos átoltottság csak 43 százalék -, így aztán ott is lehetővé vált az emlékeztető oltások beadásának elkezdése.

Ezek a megfontolások – az Izraelben már felfutott negyedik hullámot leszámítva – mind állnak Magyarországra is, nem csoda, hogy augusztus elején idehaza szintén elkezdték beadni a harmadik dózisokat. A számok alapján ezt jól is tették,

jelenleg ugyanis ez a magyar oltási program egyetlen biztató része.

Amióta a legalább egyszer beoltottak száma július elején elérte az 5,5 milliót – és ezzel szinte minden járványügyi korlátozást eltöröltek – naponta átlagosan csak 4172 első oltást adtak be idehaza. A kormány ezt ugyan többféle módon próbálja növelni*Oltási kötelezettség az egészségügyben;
a háziorvosoknak személyesen fel kell keresniük a még be nem oltott időseket, hogy meggyőzzék őket;
oltási akció a 12-17 évesek számára iskolakezdéskor;
Orbán Viktor interjúban és levélben is kért mindenkit, hogy győzzön meg még egy embert, hogy oltassa be magát;
illetve egy új kommunikációs kampányt is ígért a kormány őszre.
(részletek a csillagra kattintva), de az eddigi tapasztalatok alapján igazán csak a 12-17 éves iskolásokat érintő jövő heti akcióról feltételezhető, hogy érdemben megdobja a legalább egyszer beoltottak számát.

A második oltásokkal – ahogy nemrég írtunk róla – még ennyire sem állunk jól, az utóbbi hetekben az ezret sem éri el a második dózissal naponta beoltottak száma. Ennek nyomán egyre nő azoknak a száma, akik – háromhetes átfutási idővel számolva*A három héttel némileg egyszerűsítünk, mert csak a Pfizer és a Szputnyik esetében pontosan ennyi a két dózis közötti előírt idő, a Moderna és a Sinopharm esetében négy hét, míg az Astrazenecánál 4 és 12 hét közötti. Ökölszabályszerűen azonban számolhatunk három héttel, mert június vége óta a Pfizeren és a Janssenen kívül a többi vakcina használata első oltásként elhanyagolható mértékű. – nem vették fel a vakcina második dózisát, a számuk most már a 136 ezret is meghaladja. (Ez értelemszerűen nem vonatkozik az egydózisos Janssennel beoltottakra.) Pedig a delta variánssal szemben a korábbiaknál is fontosabb lenne, hogy ezt senki ne hagyja ki, mert sokkal-sokkal gyengébb a védelem, ha csak egy dózist kap valaki.

Ehhez képest a harmadik dózisok beadása eddig kifejezetten lendületes, ami még akkor is örömteli, ha minden oltási programban az eleje a legkönnyebb, hiszen akkor még nem kell győzködni a jelentkezőket. Míg az első napokban csak a – második oltástól számított négy hónapot figyelembe véve – potenciálisan jogosultak huszada jelentkezett harmadik oltásra, addig most már több mint ötödük be is adatta azt. (Legalábbis akkor, ha a háromszor beoltottak tegnap közölt 266 ezres számát a jogosultak múlt heti létszámához viszonyítjuk – a jelentkezés és a beadás közötti, legalább párnapos eltérés miatt érdemesebb így számolni.)

Ez azt is jelenti, hogy míg augusztusban*Július 31-el együtt, ezt a hétvégi tömbösített adatközlés miatt nem lehet leválasztani. naponta átlagosan 6830-an kaptak első és második oltást (együtt), harmadikat másfélszer annyian, 10 230-an. A 266 ezer háromszor beoltott lakosságarányosan 2,7 százalékot tesz ki, és bár a fenti, nem túl népes nemzetközi mezőnyben ezzel egyelőre csak Thaiföldet és Szerbiát előzzük, de ha egy ideig sikerülne tartani a kezdeti tempót, akkor nem kizárt, hogy egy időre a hazai háromkörös oltottsági arány is bekerül majd a kormányzati sikerkommunikáció állandó paneljei közé.

Az más kérdés, hogy sikerkommunikációt csak akkor lehet majd (nem visszatetsző módon) folytatni, ha nem szalad el nagyon durván idehaza az éppen indulófélben lévő negyedik hullám. Ebből a szempontból pedig fontosabb az első és második oltás beadatásáról meggyőzni az ezektől eddig magukat távol tartókat, mint hogy a harmadik dózist mennyien veszik fel.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat járvány koronavírus oltás védőoltás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2025. március 31. 12:18 Adat

Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál

Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.

Hajdu Miklós
2025. március 28. 13:29 Adat

Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar

Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.

Vámosi Ágoston
2025. március 28. 11:29 Adat, Közélet

Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír

Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2025. április 1. 05:58 Vállalat

Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt

Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.