Döbbenetes mértékben esett vissza tavaly az olyan fertőző megbetegedések száma Magyarországon, amelyekről adatokat közöl a statisztikai hivatal. Az esetszámok csökkenése a koronavírus-járvány megjelenése, illetve a pandémia miatti védőintézkedések bevezetése után lett különösen látványos.
Eltűnt a bárányhimlő és a skarlát
A legnagyobb visszaesés a cseppfertőzés útján terjedő betegségeknél volt. Bárányhimlős már január-februárban is kevesebb volt, mint a korábbi években, amiben minden bizonnyal szerepe van, hogy a kór elleni oltás alig fél évvel a koronavírus-járvány kirobbanása előtt lett kötelező. Mivel a vakcinát a 2018. július 31-e után született gyerekeknél kellett pótolni (pdf), korábban pedig csak ajánlott volt, így az átoltottság annyira nem lett magas, hogy radikálisan visszaszoruljon a betegség, de kisebbfajta csökkenést már ez is magyarázhat
Áprilistól azonban már nem kisebbfajta visszaesés volt. A KSH szerint
a bárányhimlős esetek száma a megszokott tizede-huszadára szorult vissza.
A skarlátnál (amit a statisztikai hivatal régies nevén vörhenynek nevez) még szembetűnőbb volt a változás: itt ugyanis január-februárban egy kicsit még a sokéves átlag felett is volt a megbetegedések száma, és innen zuhant a megszokott huszadára.
Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának volt vezetője szerint G7-nek azt mondta:
a visszaesés egyértelműen a védőintézkedések pozitív mellékhatása, és így jól mutatja, hogy ezekkel eredményesen lehet harcolni az egyéb fertőző betegségek ellen is.
A bárányhimlő és a skarlát ráadásul leggyakrabban óvodai, iskolai közösségekben terjed, így nem véletlen, hogy épp a tavaly március-áprilisi karanténidőszakot követően voltak a legalacsonyabbak a számok.
A KSH adatain ráadásul még a betegségek lappangási ideje is elég jól látszik. A gyorsabb lefolyású skarlát már áprilisra szinte teljesen eltűnt, míg az alsó hangon két hétig lappangó bárányhimlőnél kissé eltolódva zuhantak be az esetszámok.
No party, no szalmonella
Nemcsak a cseppfertőzéssel, hanem a nem megfelelő higiénés körülmények miatt terjedő betegségek is jelentősen visszaszorultak tavaly. Rotavírusos megbetegedésből tavasszal szintén az olyankor megszokott tizede-huszada volt, de fertőző májgyulladásból is egész évben csak az átlagos harmadát-felét diagnosztizálták. Az utóbbit okozó vírusok közül ráadásul csak a Hepaptitis A az, amelyik rossz higiéniás körülmények között terjed, a többi megelőzésében egy sima kézmosás nem segít.
Sőt, még olyan betegségekből is kevesebb volt, amelyeket élelmiszerekkel bejutó baktériumok okoznak. A szalmonellás megbetegedések száma például január-februárban a korábbi évek átlagának megfelelően alakult, a járvány kitörését követően viszont a megszokottnál 40 százalékkal kevesebb esetet regisztráltak. Ócsai Lajos szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a korlátozó intézkedések eredményeként 2020-ban sokkal kevesebb rendezvény, összejövetel volt, márpedig az ilyen fertőzések számát azok a tömeges megbetegedések dobják meg, amikor nagyobb csoportok esznek például egy nem megfelelően tárolt hidegtálból.
Persze a fenti változásokat akár más is okozhatta volna, de elég jó kontroll a KSH által szintén rögzített Lyme-kór. Ezt a betegséget ugyanis kizárólag kullancs terjeszti, így a koronavírus ellen hozott intézkedéseknek nagyjából semmilyen hatása nem lehetett a fertőzöttek számának alakulására. Ennek megfelelően itt nem is volt érdemi eltérés a korábbi évekhez képest, sőt kismértékben még emelkedést is mutattak az adatok.
A fertőző betegségek visszaszorulása a koronavírus-járvány pozitív hozadéka, Ócsai Lajos ugyanakkor attól tart, hogy ez nem lesz tartós. Szerinte a védőintézkedések hirtelen elhagyása, ami most jellemző, ugyanolyan hatással lehet, mint a bevezetésük, csak éppen ellentétes irányba. Mint elmondta: az idén a korlátozások eredményeként influenzajárvány sem volt, az a vírus azonban szintén egy komolyabb pandémiával térhet vissza. Most ugyanis kisebb a lakossági átvészeltség, mint korábban, és a következő járvány idején vélhetően védelmi intézkedések sem lesznek.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
