Frissültek a magyar oltási program adatai az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ oldalán, így látható az is, hogy áll az egyes vakcinák felhasználása, amiről az operatív törzs nem szolgáltat adatot.
Igaz, a helyzet megítélését nem könnyíti meg, hogy az ECDC oldalán lévő oltási számok nem szoktak tökéletesen passzolni a napi magyar jelentésekhez, mindenesetre az összesen beadott oltások száma – mindössze tízezres különbséggel – a hétfő reggeli jelentéshez áll legközelebb. Vagyis az alábbi adatok alapvetően az oltási program múlt hét végi állapotát mutatják.
Mielőtt az egyes vakcinákra rátérnénk, érdemes megemlíteni, hogy összesen a felhasználható oltások 85,9 százalékát adták be Magyarországon, ami uniós szinten sem számít rossz teljesítménynek. Ennél nyolc ország adata magasabb, de jelentősebben*több mint 5 százalékponttal csak Ausztria (92,9 százalék), Spanyolország (97,3) és Litvánia (100) van előttünk. Ez főleg annak fényében számít jónak, hogy – a keleti vakcináknak köszönhetően – idehaza lakosságarányosan jóval több oltást kell beadni ahhoz, hogy elérjük az említett arányt.
Az egyes vakcinák felhasználási arányait az alábbi grafikon mutatja:
Az mRNS-technológiával készülő oltások népszerűsége alapján az aligha meglepő, hogy a Pfizer és a Moderna vakcináit ilyen magas arányban sikerül felhasználni, ezekre könnyű összeszervezni az oltandókat.
Az Astrazeneca – a nagyon ritkán, de előforduló vérrögképződéses esetek miatt – megtépázott hírneve egyelőre nem nagyon látszik a számokon, a magyar átlagnál valamivel nagyobb arányban sikerült ezeket az oltásokat felhasználni.
A kínai Sinopharm az utóbbi napokban szintén a viták kereszttüzébe került a kínai járványügyi hatóság vezetőjének egy önkritikus hangvételű, majd gyorsan helyesbített nyilatkozata nyomán. Ennek hatása egyelőre nem mérhető le a magyar számokon, mivel az utolsó szállítmány viszonylag régen, még március közepén érkezett, így első körös Sinopharm-oltásokra áprilisban már nem vagy legfeljebb csekély számban kerestek embereket.
Ezzel függ össze az is, hogy
a Magyarországra érkezett 1,1 millió kínai oltás több mint 90 százalékát már felhasználták,
a még raktáron lévő mennyiség döntő részben már a második körös oltásokhoz kell.
A Sinopharm esetében inkább az a kérdés, hogy milyen lesz az emberek viszonyulása hozzá, amikor újabb szállítmányok érkeznek. A gyártónak (illetve annak a cégnek, amellyel a magyar kormány szerződött) május 15-ig 400 ezer, majd június 15-ig 3,5 millió adagot kell leszállítania. (De teljesíthet előbb is, volt is erre már példa.)
Különösen az utolsó, 1,75 millió ember beoltásához elegendő mennyiség felhasználása kérdőjeleződhet meg, ha nem sikerül eloszlatni a kínai vakcina hatásosságával kapcsolatos kételyeket. Június közepéig ugyanis milliószámra érkeznek az országba Pfizer- és Moderna-vakcinák, amelyekre a legkényesebben válogatók sem mondanak nemet. Másrészt pedig nagyon valószínű, hogy addigra – még elég dinamikusan felfutó oltási hajlandósággal számolva is – mindenki megkaphatja az oltását, aki hajlandó felvenni.
A Szputynik bár nagyot javult az előző – nagyjából az egy héttel ezelőtti állapotot tükröző – jelentés 48 százaléka után, a nem egész 62 százalékos felhasználás még mindig a leggyengébbnek számít. Ennek egyrészt oka lehet, hogy tovább tart összeszedni rá az embereket, másrészt pedig talán azért sem erőltették annyira az első adagok felhasználását, mert bizonytalan volt a második dózisok érkezése. (A Szputnyik V az egyetlen idehaza alkalmazott olyan oltás, ahol eltérő az első és a második dózis tartalma.)
Ezen a helyzeten enyhít, hogy az éjjel 120 ezer második dózisú Szputnyik érkezett, és bevizsgálás után felhasználhatóvá válik. Igaz, még így is 380 ezer második dózisnak kell jönnie, hogy elérje az első dózisok számát.
Ezen felül Szputnyikból még 400 ezer adagnak kell érkeznie, a szerződés szerint április 22-ig. Ha Szijjártó Péter ígéretének megfelelően valóban megérkezik ebből áprilisban legalább a 200 ezer első dózisú vakcina, akkor jó esély van arra, hogy az összesen kétmillió adag Szputynikot végül magas arányban hasznosítsa a magyar oltási program.
A grafikonon látható állapothoz képest egyébként nemcsak az ezen a héten beadott oltások száma hozott változást, hanem a beérkezett vakcinák is. A Szputnyikról már volt szó, emellett tegnap Pfizerből 248 ezer, Astrazenecából 28,8 ezer, az egydózisú Janssenből pedig szintén 28,8 ezer érkezett. (Az utóbbiból ez volt az első szállítmány, ezért nem szerepel a grafikonon.) Mivel Moderna és Sinopharm nem jött, az ezeknél látható felhasználási arány ezen a héten tovább emelkedett, még inkább megközelítve a száz százalékot.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
