Lekerült a napirendről a Cansino és a Covishield vakcinák beszerzése – mondta Szijjártó Péter az ATV kérdésére egy mai sajtótájékoztatón. A külgazdasági és külügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy a várható szállítási ütemezés miatt ezek nem tudtak volna hozzájárulni a magyar oltási program felpörgetéséhez.

Ahogy két héttel ezelőtti cikkünkben írtuk, az előzetesen engedélyezett két vakcinának akkor lehetett volna fontos szerepe, ha egy-két hónapon belül fel is lehetett volna használni a milliós tételben beszerezni kívánt oltóanyagokat. A jelek szerint azonban ez nem volt reális.

Az előzetes engedély kiadása után nagyon keveset lehetett hallani erről a két vakcináról. Az operatív törzs napi közleményeiben mindig ugyanaz az egy mondat szerepelt, miszerint „az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet két újabb keleti vakcina (Cansino, Covishield) behozatalát is engedélyezte, de ezek szállítása csak hetek múlva várható”. Új információt a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely osztott meg tegnap, amikor azt mondta, hogy ezek engedélyeztetése zajlik, a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársai jártak a gyárban is, de még a határozat nem született meg. Ezt követően aztán ugyanolyan gyorsan jött a 180 fokos fordulat, mint a szóbeli érettségi ügyében.

A miniszter arról is beszélt, hogy április végéig mindenkit beoltanak, aki tegnapig regisztrált. Ez közel 4 millió ember, de mivel regisztráció nélkül is oltottak – például az egészségügyben dolgozókat –, majdnem 4,2 millió az elérendő szám. Orbán Viktor egyébként ennél óvatosabb volt ma reggeli interjújában, ő május elejére 4 milliós célszámot adott meg. Az alábbiakban azt járom körbe, hogy pluszbeszerzés nélkül ez a cél elérhető-e.

Mai állás szerint a legalább egy adaggal beoltottak száma közel 2,7 millió. Tehát kell még áprilisban 1,3-1,5 millió adag, plusz a második oltásokhoz szükséges mennyiség. Utóbbi mennyiségét pontosan csak akkor lehetne megmondani, ha napi bontásban ismernénk, hogy melyik oltóanyagból mennyit adtak be, mert az egyes vakcináknál eltérő a két oltás közötti idő, ráadásul a Pfizer és az AstraZeneca esetében az alkalmazás kezdete óta ez meg is változott. (A jelenleg használt mind az öt vakcinából két adag kell a védettség kialakulásához.)

Az operatív törzs adatai, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatbázisa, valamint a vakcinagyártók közleményei alapján a mostanáig beérkezett közel 4,8 millió adagból több mint 3,8 milliót használtak fel, így jelenleg elvileg – ha nem ment kárba érdemi mennyiség – 970 ezer vakcina van raktáron az országban. Ennek az oltási dinamika és a két adag közötti időre vonatkozó előírások alapján több mint elegendőnek kell lennie az április végéig esedékes második körös oltásokra, tehát óvatosan számolunk, ha azt feltételezzük, hogy a mától beérkező szállítmányok mind mehetnek első körös oltásra.^*Ez csak egy „bruttó” számítás, a Szputnyik két dózisának eltérő tartalma miatt a valós helyzet ennél összetettebb.

Mit tudunk ezekről a szállítmányokról? A Sinopharmnál a következő releváns szerződéses határidő május 15., addig kell leszállítani 400 ezer adagot. (Majd június 15-ig további 3,5 milliót.) Természetesen nem lehet kizárni, hogy még áprilisban is érkezik belőle, de ezzel nem számoltam. (A már itt lévő, még fel nem használt kínai vakcinák nagy részét a második körös oltásra tették félre.)

A Szputnyik V gyártója továbbra is késésben van: a hiányzó mintegy félmillió adagot március 23-ig kellett volna leszállítania. Az utolsó 400 ezer adagnak pedig április 22-ig kellene megérkeznie a szerződés szerint. A korábbi hektikus szállítások miatt nehéz kérdés, hogy ebből mennyi érkezik majd meg, bár Szijjártó Péter azt ígérte, hogy az oltás első dózisából még hiányzó 200 ezer adag megérkezik áprilisban, a hiányzó második dózisok „időtáblázatának az összerakása zajlik”. (A Szputnyik V az egyetlen idehaza alkalmazott olyan oltás, ahol eltérő az első és a második dózis tartalma. A jelenleg is késésben lévő közel félmillió adag mind második dózisú.)

Ennek megfelelően én csak azzal számoltam, hogy az említett 200 ezer adag megérkezik áprilisban, bár sokat a második dózisok sem késhetnek, mert ennél a vakcinánál a legrövidebb az idő – három hét – a két dózis beadása között. Igaz, az ECDC-n lévő adatok szerint a Szputnyiknál a legrosszabb a beadott oltások aránya a beérkezettekhez képest, mindössze 48 százalék. Amiből az következik, hogy még az első dózisokból is bőven van raktáron.

A Modernánál azzal számoltam, hogy áprilisban ugyanannyi jön, mint márciusban, a Pfizernél pedig a legutóbbi szállítmány nagyságát (231 870 adag) feltételeztem a hátralévő három áprilisi hétre. Ezt a számítást megerősítette a cég lapunknak küldött válasza is.

Az AstraZeneca érkezése a Szputnyikhoz hasonlóan nehéz kérdés, mert múlt héten minden korábbinál nagyobb mennyiség jött (218 400 adag), és az uniós kommunikáció szerint ebben a negyedévben már fel kellene futnia a szállításoknak. Korábban a cég szállítmánya mindig csütörtökön jött meg, ezen a héten azonban nem érkezett erről hír – elképzelhető, hogy a nagyobb mennyiség kétheti adag volt, és egyelőre heti szinten csak a fele várható, így ezzel számoltan.

Ezeken túl jövő héten már érkezik az első, 28,8 ezer darabos szállítmány az egydózisú Janssen^*avagy Johnson&Johnson-vakcinából, és valószínűleg nem túlzás azt feltételezni, hogy legalább egy ugyanekkora szállítmány érkezik még áprilisban.

Mindez együtt így mutat grafikonon:

Mivel a mostantól április végéig várható mennyiség közelíti a 1,5 milliót, összességében az látszik, hogy ha kicentizve is, de a Cansino és a Covishield nélkül is meglehet a Gulyás Gergely által áprilisra előirányzott oltási teljesítmény. (A miniszterelnöki cél pedig könnyebben.)

Túlzásnak tűnhet ugyan a vakcinakészlet lényegében teljes beadásával számolni, de uniós viszonylatban vannak erre példák. Ha Litvánia lejelentett kerek 100 százaléka nehezen hihetőnek tűnik is, több – részben hozzánk közel eső – példa van 90 százalék feletti mértékre, ilyen Ausztria, Szlovákia, Csehország és Dánia oltási hatékonysága is az ECDC adatai szerint.

Ráadásul a beérkező vakcinákkal kapcsolatban ez egy konzervatív számítás, nagyobb eséllyel jön majd ennél több, mint kevesebb. Emellett pedig valószínűleg nem fogy el a most raktáron lévő 970 ezer adag teljesen a második körös oltásokra a hónap végéig.

Áprilison és a 4-4,2 millió beoltotton túlhaladva azért nem érdemes részletesen számolni, mert akkor már hamar az lesz a kérdés – erről is beszélt ma a miniszterelnök –, hogyan vehető rá a felnőtt magyar lakosság másik fele az oltás felvételére. Remélhetőleg ez minél nagyobb arányban sikerül, de valószínűleg nem olyan sebességgel, hogy májustól még mindig a rendelkezésre álló oltások mennyisége legyen a szűk keresztmetszet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Szputnyik és az AstraZeneca késése miatt kellett új vakcinákat engedélyezniA későn érkező milliónyi adag miatt lehet szükség az indiai és a kanadai-kínai oltóanyagra, de hamar kellene jönniük ahhoz, hogy gyorsítani lehessen velük az oltási programot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat AstraZeneca járvány Johnson&Johnson kínai oltás koronavírus Moderna oltás Pfizer szputnyik védőoltás Olvasson tovább a kategóriában