Közel másfélszer annyi alkalmazott volt táppénzen 2020 decemberében, mint amit az elmúlt esztendőkben az év utolsó hónapjában megszokhattunk – derül ki a statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatsorából. Pedig ilyenkor a kezdődő influenzajárvány és úgy általában a tél miatt az év többi részéhez képest amúgy is magasabb ez a szám. Ennek megfelelően decemberben sokéves rekordot döntött meg a táppénzesek száma, és így minden bizonnyal az ehhez kapcsolódó kifizetések is.

A KSH szerint a második hullám csúcsát hozó hónapban naponta átlagosan több mint 105 ezer alkalmazásban álló volt táppénzen, a táppénzes napok száma pedig a teljes hónapban meghaladta a 3,2 milliót ebben a körben. Talán az mutatja legjobban, hogy ez mennyire sok, hogy az átlagos napi szám tavaly novemberig egyszer sem volt 80 ezer fölött, amióta a KSH havi adatokat közöl (tehát az elmúlt öt évben). Korábban voltak olyan évek, amikor éves átlagban is magasabb volt ez a szám, legutóbb azonban az előző évtized közepén fordult elő ilyen.

A kiugró adat oka egészen biztosan a koronavírus-járvány felfutása volt. A jelentős növekedést nem is elsősorban a konkrét megbetegedések, hanem valószínűleg a karanténintézkedések okozták. A szabályozás szerint ugyanis a munkáltatónak betegszabadságot kell kiadnia azok számára, akik betegség miatt nem tudnak dolgozni^*Ilyenkor az alkalmazott a fizetésének, egészen pontosan a távolléti díjnak (tehát annak az összegnek, ami szabadság idején járna neki) a 70 százalékát kapja.. Ez évente 15 nap lehet, és a munkáltató fizeti. Táppénzre pedig csak akkor lehet menni, ha ez a 15 nap már letelt, és a munkavállaló még mindig nem tud dolgozni.

A karanténra azonban más szabályok vonatkoznak: ha valaki ilyen helyzetbe kerül, akkor az első naptól kezdve jár a táppénz.

Márpedig november-decemberben rendkívül sokan voltak kényszerűségből otthon, mert kapcsolatba kerültek fertőzött személlyel: az operatív törzs adatai szerint december második felében a csúcson több mint 190 ezren. Az érintettek egy része valószínűleg otthonról is el tudta látni a munkáját, de biztos elég sokan akadtak, akik nem, és így kénytelenek voltak táppénzt igényelni.

A felfutásnak persze más, például munkaerőpiaci okai is lehetnek. Érdekesség azonban, hogy miközben az alkalmazottaknál a második hullám hozott táppénzrekordot, az egyéni és társas vállalkozások tagjainál (tehát a vállalkozóknál), akiket a KSH külön kezel, tavasszal volt a csúcs. Miközben májusban ebben a körben a 11 ezret közelítette a táppénzesek napi átlagos létszáma, decemberben a hétezret sem érte el. Ez arra utal, hogy az első hullám végén, amikor a lezárások rengeteg vállalkozás működését lehetetlenítették el, sokkal több lehetett a gazdasági okokból igényelt táppénz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat járvány koronavírus táppénz Olvasson tovább a kategóriában