Derűlátóbbak lettek az európai iparvállalatok vezetői, mint 2019-ben voltak
A feldolgozóipari üzleti hangulatot decemberben sem törte le a járvány második hulláma és a bevezetett óvintézkedések, sőt, sok helyen a 2019-ben tapasztalt szintet is meghaladták 2020 végén az ágazat beszerzési menedzserindexei (BMI). Az eurózóna egészét nézve 2020 decemberében kétéves csúcsot döntött az üzleti helyzet szubjektív megítélését mérő index, a visegrádi régióban pedig a csehországi iparvállalatok vezetői számoltak be régen látott optimizmusról. Az elmúlt fél év során Lengyelországban is jobban alakult az üzleti klíma 2019-hez képest, míg Magyarországon megközelítőleg az akkorihoz hasonló szintre állt vissza a mutató a járvány első hulláma után. A változások következtében mindenesetre
a magyar BMI elvesztette a 2019-ben mért előnyét az eurózónához és a régiós országokhoz képest.
A cégvezetők vélekedése mellett a termelési reáladatok is alapvetően a V alakú kilábalásról tanúskodnak a feldolgozóipar tekintetében.
Az eurózónában a szolgáltatók kilátásai is valamelyest javultak 2020 legvégén – vélhetően a közelgő oltások híre ellensúlyozni tudta a sok országban karácsony időszakában bevezetett újabb szigorításokat.
Az üzleti klíma év végi javulására utalnak nagyrészt az Európai Bizottság konjunktúrakutatásának eredményei is, igaz, az uniós adatok és a BMI módszertana között jelentős különbségek vannak (például a jórészt csak gyártást végző feldolgozóipar helyett a tágabb ipari ágazatra vonatkoznak az alábbi statisztikák, amibe többek között a bányászattal vagy az energiatermeléssel foglalkozó cégek is beletartoznak), így azok összehasonlítása problémás. Mindenesetre a következő ábrán jól látszik, hogy a visegrádi országokban és az eurózónában a vállalati szféra döntően kedvezőbben értékelte a helyzetét az év végén, mint egy hónappal korábban, és a háztartások is optimistábbak lettek, Magyarország kivételével.
Magyarország esetében az uniós konjunktúramutatókat nézve érdemes továbbá kiemelni, hogy míg az év elején a különböző ágazatok alapvetően hasonló üzleti kilátásokkal bírtak, a járvány első és második hullámait követően jókora különbségek alakultak ki, ami a többi régiós országban is jellemző, szemben az eurózónával.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
