Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2021. január 7. 12:27 Adat

Derűlátóbbak lettek az európai iparvállalatok vezetői, mint 2019-ben voltak

A feldolgozóipari üzleti hangulatot decemberben sem törte le a járvány második hulláma és a bevezetett óvintézkedések, sőt, sok helyen a 2019-ben tapasztalt szintet is meghaladták 2020 végén az ágazat beszerzési menedzserindexei (BMI). Az eurózóna egészét nézve 2020 decemberében kétéves csúcsot döntött az üzleti helyzet szubjektív megítélését mérő index, a visegrádi régióban pedig a csehországi iparvállalatok vezetői számoltak be régen látott optimizmusról. Az elmúlt fél év során Lengyelországban is jobban alakult az üzleti klíma 2019-hez képest, míg Magyarországon megközelítőleg az akkorihoz hasonló szintre állt vissza a mutató a járvány első hulláma után. A változások következtében mindenesetre

a magyar BMI elvesztette a 2019-ben mért előnyét az eurózónához és a régiós országokhoz képest.

A cégvezetők vélekedése mellett a termelési reáladatok is alapvetően a V alakú kilábalásról tanúskodnak a feldolgozóipar tekintetében.

Az eurózónában a szolgáltatók kilátásai is valamelyest javultak 2020 legvégén – vélhetően a közelgő oltások híre ellensúlyozni tudta a sok országban karácsony időszakában bevezetett újabb szigorításokat

Az üzleti klíma év végi javulására utalnak nagyrészt az Európai Bizottság konjunktúrakutatásának eredményei is, igaz, az uniós adatok és a BMI módszertana között jelentős különbségek vannak (például a jórészt csak gyártást végző feldolgozóipar helyett a tágabb ipari ágazatra vonatkoznak az alábbi statisztikák, amibe többek között a bányászattal vagy az energiatermeléssel foglalkozó cégek is beletartoznak), így azok összehasonlítása problémás. Mindenesetre a következő ábrán jól látszik, hogy a visegrádi országokban és az eurózónában a vállalati szféra döntően kedvezőbben értékelte a helyzetét az év végén, mint egy hónappal korábban, és a háztartások is optimistábbak lettek, Magyarország kivételével.

Magyarország esetében az uniós konjunktúramutatókat nézve érdemes továbbá kiemelni, hogy míg az év elején a különböző ágazatok alapvetően hasonló üzleti kilátásokkal bírtak, a járvány első és második hullámait követően jókora különbségek alakultak ki, ami a többi régiós országban is jellemző, szemben az eurózónával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kelet-európai ipari várakozások majdnem a járvány előtti szinten vannak, és előzik a nyugatiakatMagyarországon és Lengyelországban már majdnem a járvány előtti szinten működik a feldolgozóipar, és ebből a szempontból gyorsabban pattan vissza, mint az eurozóna.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat beszerzési menedzser index konjunktúra konjunktúramutató pmi Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.