A koronavírus egyik legfontosabb munkaerőpiaci hatása tavasszal Magyarországon is az volt, hogy hatalmas lökést adott a távmunkának. Áprilisban és májusban több mint 700 ezer ember dolgozott legalább alkalmanként otthonról, de több mint 300 ezren voltak azok is, akik rendszeresen home office-ban ténykedtek. Ez nagyjából nyolc-tízszerese az egy évvel korábbinak.
A második hullám azonban ebben is eltért az elsőtől. Bár ősszel is volt felfutás az otthoni munkavégzésben, ám – különösen a járvány mértékéhez viszonyítva – sokkal kisebb, mint tavasszal.
A statisztikai hivatal kedden közzétett adatai szerint az újabb korlátozó intézkedéseket hozó novemberben is alig fele annyian dolgoztak távmunkában, mint április-májusban. A tavaszi csúcshoz képest a rendszeresen home office-ban lévők számában ennél is nagyobb volt a visszaesés.
Úgy tűnik tehát, hogy a második hullámban nem csak a kormányzat, hanem a vállalkozások is a lazább védekezés mellett döntöttek. Ennek rengeteg magyarázata lehet az első hullámban megtapasztalt negatív hatásoktól az enyhébb kormányzati intézkedésen át a kockázatértékelés változásáig.
Mindenesetre az adatokból elég jól látszik, hogy a cégek egy része azért – legalább részben – hosszútávon is bevezeti a távmunkát. Tavasszal az látszott, hogy a munkaadók szép fokozatosan álltak vissza a normál működésre: először a rendszeresen otthonról dolgozók száma kezdett csökkenni, miközben az alkalmanként home office-ban lévőké nőtt. A nyugodtabb nyári hónapokra aztán mind a két kategória jelentősen visszaesett a tavaszi csúcshoz képest, de még így is kétszer-háromszor annyian végezték a munkájukat otthonról, mint egy évvel korábban.
Ami az összesített foglalkoztatottsági statisztikát illeti, a KSH jelentése szerint novemberében a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4,496 millió volt, 45 ezerrel több, mint az előző hónapban, de 26 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A 2020. szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,476 millió volt, 41 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakinál. A csökkenést a statisztikai hivatal szerint a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak és a közfoglalkoztatottak számának visszaesése okozta.
Adat
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Fontos
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
