Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. január 1. 08:02 Adat

Sokak sportolását hazavágta, de radikális változást nem hozott a járvány

Bár a korlátozó intézkedések sokak sportolási lehetőségét érintették, radikálisan nem alakította át a sportolási szokásainkat a járvány – derül ki a Reacty Digital és a G7 együttműködésében készült, felnőtt lakosságra reprezentatív, 2020 novemberi felmérésből. A szolgáltatók bezárása miatt tavasszal nem kezdtek el tömegek a szabadban sportolni, és egyelőre úgy tűnik, hogy a novemberi intézkedések sem rendezték át a piacot, igaz az érintettek egy része szünetelteti a sportolást.

Homeoffice után homegym

Októberben a magyar felnőtt lakosság*A Reacty Digital egy ezer fős, nemre, életkorra és régióra reprezentatív mintán vizsgálta a szabadidő-sportolási szokásokat a 18 és 79 év közöttiek körében. meglepően nagy része sportolt valamit, különösen ahhoz képest, hogy ezen a területen nemzetközi összehasonlításban is hagyományosan rosszul állunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon több ember „sportol" a munkahelyén, mint a szabadbanA napi hat percet sportoló magyarok sajátos sportolási szokásaikkal emelkednek ki az európai mezőnyből. Egyébként a kontinensen általában is egyre több a tespedő.

Miközben a legutóbbi európai kutatás azt mutatta, hogy Magyarországon a lakosság 53 százaléka soha nem sportol, a mostani felmérésben a megkérdezettek harmada mondta csak azt, hogy októberben nem végzett testmozgást. Korosztályonként természetesen jelentős eltérések vannak, a 18 és 29 év közöttieknél például hétből hatan sportoltak, de a legutóbbi nemzetközi adatokhoz képest még a hatvan felettiek is kisebb arányban mondták azt, hogy nem csináltak semmit*Az eltérést részben módszertani különbségek is magyarázhatják, bár az európai felmérés elég tágan értelmezi a testmozgás fogalmát, így szinte biztos, hogy nem csak ez a különbség oka..

A konkrét tevékenységek közül a legtöbben a kerékpározást jelölték meg – közel minden harmadik ember – de elég sokan voltak azok is, akik futottak, tornáztak vagy fitneszeztek.

Novemberben aztán elég nagyot változott a kép: valószínűleg a lezárások és a kedvezőtlenebbre forduló időjárás miatt az októberben még sportolók elég jelentős része*Közel harmada felhagyott a sporttal. A futók, a fitneszezők és a kondizók negyede eltűnt*A teljes mintán belül a futók aránya 18-ról 14 százalékra csökkent, a fitneszőké 8,5-ről 6,03-ra, míg a kondizóké 7,1-ről 4,7-re.
, az labdarúgásnál és az úszásnál pedig még nagyobb volt a visszaesés*Igaz ezeknél elég kicsi a minta.

A testedzés végzésének helye alapján az látszik, hogy főleg a korábban zárt helyen, de nem otthon (például külső szolgáltatóknál) sportolók estek ki a legnagyobb arányban. Ez persze nem meglepő, hiszen a novemberi korlátozó intézkedések miatt a fitnesz- és konditermek, illetve az uszodák bezártak. Ennek megfelelően az októberben még ilyen helyeken sportolók több mint fele mondta azt, hogy most nincs módja a megszokott helyen edzeni.

A kültéri sportoknál nem volt ilyen arányú visszaesés, de – valószínűleg részben az időjárás, részben az esti kijárási tilalom miatt – szabadban is kevesebbet mozogtak az emberek. Otthon viszont a megkérdezettek háromnegyede ugyanannyit vagy többet, ami arra utalhat, hogy akik korábban otthon és máshol is sportoltak, most teljesen visszahúzódtak az otthonukba, azaz esetükben a konditerem vagy a futópálya szerepét teljesen a lakás vette át.

Nem kezdtek el tömegek biciklizni

A tavaszi tapasztalatok is inkább arra utalnak, hogy rövidtávon nem nagyon van elmozdulás az edzőterem, vagy a teremsportok irányából a szabadtéri tevékenységek felé, ha az előbbi ellehetetlenül. Legalábbis a kutatásba bevontak nem kezdtek el tömegével áttérni kültéri sportokra. Az októberben kerékpározók és túrázók 90-95 százaléka már a járvány előtt is űzte ezt a tevékenységet, és csak 3 százalékuk csatlakozott tavasszal, amikor a lezárások voltak. A futásnál magasabb ez az arány, de itt is csak 8 százalék.

Ez pedig belefér a mindenkori lemorzsolódásba, legalábbis erre utal, hogy nyáron és ősszel is többen csatlakoztak a futók táborához. Más beltéri sportoknál még nagyobb az idén kezdők aránya. Kifejezetten érdekes, hogy a korlátozások miatt elvileg nehezebben elérhető szabadidősportokat, mint a kondizás, vagy a fitnesz (az eddig említett sportágaknál) még nagyobb arányban is kezdték tavasszal, utóbbit például az októberben is aktívak majdnem ötöde. Ennek magyarázata valószínűleg az lehet – amit már a teljes iparág felismert, és épít is rá – hogy ezeknél a sportoknál még akkor is elfogyhat a kezdeti lelkesedés, ha egyébként az egész évet előre kifizette a fogyasztó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFeladtad az idei fogadalmad? Egy egész ágazat örül nekiFitnesztermek építenek arra, hogy az év elején közel másfélszeresére ugrik a vendégek száma, az újonnan érkezők többsége azonban néhány héten belül feladja.

A felmérés azt is visszaigazolta, hogy vannak tipikus női és férfi sportok. A nők sokkal nagyobb arányban tornáznak, jógáznak és táncolnak, a férfiak többen fociznak és kondiznak, bár utóbbinál annyira nem nagy az eltérés, mint elsőre gondolhatnánk*A nők 5, a férfiak 9 százaléka kondizott októberben, novemberben ugyanez 3 és 6 százalék volt.. Nemcsak nemenként, hanem korosztályonként is vannak jellegzetes sportágak. Az aerob tevékenységek, így a foci, a futás és különösen a fitnesz például főleg a 30 alattiak körében népszerű, míg a tornát és a túrázást messze a 60 felettiek űzik a legnagyobb arányban.

Szintén érdekes, hogy bár a megkérdezettek most a korábbi felmérésekben tapasztaltnál nagyobb arányban sportoltak, de nem nagyon költöttek erre. Októberben a válaszadók 70, novemberben a 76 százaléka nem szánt egyáltalán pénzt a sportolásra, további tizedük pedig ötezer forintnál kevesebbet költött. Igazán azonban az meglepő, hogy nem látszik különbség a jövedelemszint illetve az elköltött összeg és a költési hajlandóság között. Azaz,

ha valaki többet keresett, akkor sem feltétlenül adott ki pénzt nagyobb eséllyel sportra.

Mindez azért érdekes, mert a szabadidősport a tudományos kutatások szerint luxusjószág, azaz a fogyasztása a jövedelem emelkedésével, a jövedelem gyarapodásánál még nagyobb mértékben is nő. Ha magánál a tevékenységnél nem is, de az erre szánt összegnél ezt hozta ki egy közelmúltban publikált tudományos elemzés is (pdf). A Sport – Érték című kutatás eredményeiről a szerzők azt írták, hogy

az anyagi helyzet önmagában nincs erős kapcsolatban a sportolás mennyiségével, de a sportszolgáltatásokra és sporteszközökre költött összeggel igen, vagyis a jobb anyagi helyzetben lévők többet költenek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat futás kerékpár Reacty Digital sport szabadidősport Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Torontáli Zoltán
2024. november 15. 06:02 Adat, Élet

Életet leheltek a Nagykörútba a turisták és a bevándorlók, az üzletek ötöde kicserélődött

Csökkent egy év alatt az üresen álló üzlethelyiségek száma, az új boltok láthatóan a turistákra lőnek, vagy az ázsiai diaszpóra üzemelteti őket.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.