Bár a korlátozó intézkedések sokak sportolási lehetőségét érintették, radikálisan nem alakította át a sportolási szokásainkat a járvány – derül ki a Reacty Digital és a G7 együttműködésében készült, felnőtt lakosságra reprezentatív, 2020 novemberi felmérésből. A szolgáltatók bezárása miatt tavasszal nem kezdtek el tömegek a szabadban sportolni, és egyelőre úgy tűnik, hogy a novemberi intézkedések sem rendezték át a piacot, igaz az érintettek egy része szünetelteti a sportolást.

Homeoffice után homegym

Októberben a magyar felnőtt lakosság^*A Reacty Digital egy ezer fős, nemre, életkorra és régióra reprezentatív mintán vizsgálta a szabadidő-sportolási szokásokat a 18 és 79 év közöttiek körében. meglepően nagy része sportolt valamit, különösen ahhoz képest, hogy ezen a területen nemzetközi összehasonlításban is hagyományosan rosszul állunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon több ember „sportol" a munkahelyén, mint a szabadbanA napi hat percet sportoló magyarok sajátos sportolási szokásaikkal emelkednek ki az európai mezőnyből. Egyébként a kontinensen általában is egyre több a tespedő.

Miközben a legutóbbi európai kutatás azt mutatta, hogy Magyarországon a lakosság 53 százaléka soha nem sportol, a mostani felmérésben a megkérdezettek harmada mondta csak azt, hogy októberben nem végzett testmozgást. Korosztályonként természetesen jelentős eltérések vannak, a 18 és 29 év közöttieknél például hétből hatan sportoltak, de a legutóbbi nemzetközi adatokhoz képest még a hatvan felettiek is kisebb arányban mondták azt, hogy nem csináltak semmit^*Az eltérést részben módszertani különbségek is magyarázhatják, bár az európai felmérés elég tágan értelmezi a testmozgás fogalmát, így szinte biztos, hogy nem csak ez a különbség oka..

A konkrét tevékenységek közül a legtöbben a kerékpározást jelölték meg – közel minden harmadik ember – de elég sokan voltak azok is, akik futottak, tornáztak vagy fitneszeztek.

Novemberben aztán elég nagyot változott a kép: valószínűleg a lezárások és a kedvezőtlenebbre forduló időjárás miatt az októberben még sportolók elég jelentős része^*Közel harmada felhagyott a sporttal. A futók, a fitneszezők és a kondizók negyede eltűnt^*A teljes mintán belül a futók aránya 18-ról 14 százalékra csökkent, a fitneszőké 8,5-ről 6,03-ra, míg a kondizóké 7,1-ről 4,7-re.
, az labdarúgásnál és az úszásnál pedig még nagyobb volt a visszaesés^*Igaz ezeknél elég kicsi a minta.

A testedzés végzésének helye alapján az látszik, hogy főleg a korábban zárt helyen, de nem otthon (például külső szolgáltatóknál) sportolók estek ki a legnagyobb arányban. Ez persze nem meglepő, hiszen a novemberi korlátozó intézkedések miatt a fitnesz- és konditermek, illetve az uszodák bezártak. Ennek megfelelően az októberben még ilyen helyeken sportolók több mint fele mondta azt, hogy most nincs módja a megszokott helyen edzeni.

A kültéri sportoknál nem volt ilyen arányú visszaesés, de – valószínűleg részben az időjárás, részben az esti kijárási tilalom miatt – szabadban is kevesebbet mozogtak az emberek. Otthon viszont a megkérdezettek háromnegyede ugyanannyit vagy többet, ami arra utalhat, hogy akik korábban otthon és máshol is sportoltak, most teljesen visszahúzódtak az otthonukba, azaz esetükben a konditerem vagy a futópálya szerepét teljesen a lakás vette át.

Nem kezdtek el tömegek biciklizni

A tavaszi tapasztalatok is inkább arra utalnak, hogy rövidtávon nem nagyon van elmozdulás az edzőterem, vagy a teremsportok irányából a szabadtéri tevékenységek felé, ha az előbbi ellehetetlenül. Legalábbis a kutatásba bevontak nem kezdtek el tömegével áttérni kültéri sportokra. Az októberben kerékpározók és túrázók 90-95 százaléka már a járvány előtt is űzte ezt a tevékenységet, és csak 3 százalékuk csatlakozott tavasszal, amikor a lezárások voltak. A futásnál magasabb ez az arány, de itt is csak 8 százalék.

Ez pedig belefér a mindenkori lemorzsolódásba, legalábbis erre utal, hogy nyáron és ősszel is többen csatlakoztak a futók táborához. Más beltéri sportoknál még nagyobb az idén kezdők aránya. Kifejezetten érdekes, hogy a korlátozások miatt elvileg nehezebben elérhető szabadidősportokat, mint a kondizás, vagy a fitnesz (az eddig említett sportágaknál) még nagyobb arányban is kezdték tavasszal, utóbbit például az októberben is aktívak majdnem ötöde. Ennek magyarázata valószínűleg az lehet – amit már a teljes iparág felismert, és épít is rá – hogy ezeknél a sportoknál még akkor is elfogyhat a kezdeti lelkesedés, ha egyébként az egész évet előre kifizette a fogyasztó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFeladtad az idei fogadalmad? Egy egész ágazat örül nekiFitnesztermek építenek arra, hogy az év elején közel másfélszeresére ugrik a vendégek száma, az újonnan érkezők többsége azonban néhány héten belül feladja.

A felmérés azt is visszaigazolta, hogy vannak tipikus női és férfi sportok. A nők sokkal nagyobb arányban tornáznak, jógáznak és táncolnak, a férfiak többen fociznak és kondiznak, bár utóbbinál annyira nem nagy az eltérés, mint elsőre gondolhatnánk^*A nők 5, a férfiak 9 százaléka kondizott októberben, novemberben ugyanez 3 és 6 százalék volt.. Nemcsak nemenként, hanem korosztályonként is vannak jellegzetes sportágak. Az aerob tevékenységek, így a foci, a futás és különösen a fitnesz például főleg a 30 alattiak körében népszerű, míg a tornát és a túrázást messze a 60 felettiek űzik a legnagyobb arányban.

Szintén érdekes, hogy bár a megkérdezettek most a korábbi felmérésekben tapasztaltnál nagyobb arányban sportoltak, de nem nagyon költöttek erre. Októberben a válaszadók 70, novemberben a 76 százaléka nem szánt egyáltalán pénzt a sportolásra, további tizedük pedig ötezer forintnál kevesebbet költött. Igazán azonban az meglepő, hogy nem látszik különbség a jövedelemszint illetve az elköltött összeg és a költési hajlandóság között. Azaz,

ha valaki többet keresett, akkor sem feltétlenül adott ki pénzt nagyobb eséllyel sportra.

Mindez azért érdekes, mert a szabadidősport a tudományos kutatások szerint luxusjószág, azaz a fogyasztása a jövedelem emelkedésével, a jövedelem gyarapodásánál még nagyobb mértékben is nő. Ha magánál a tevékenységnél nem is, de az erre szánt összegnél ezt hozta ki egy közelmúltban publikált tudományos elemzés is (pdf). A Sport – Érték című kutatás eredményeiről a szerzők azt írták, hogy

az anyagi helyzet önmagában nincs erős kapcsolatban a sportolás mennyiségével, de a sportszolgáltatásokra és sporteszközökre költött összeggel igen, vagyis a jobb anyagi helyzetben lévők többet költenek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat futás kerékpár Reacty Digital sport szabadidősport Olvasson tovább a kategóriában