Orbán Viktor még április közepén beszélt arról, hogy a magyar kormány Ausztriát tartja követendő példának a koronavírus elleni küzdelemben, illetve a különböző korlátozások feloldásának időzítésében. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy “mindenki sötétben tapogatózik, de ők előttünk tapogatóznak a sötétben, ezért én laboratóriumként tekintek Ausztriára”.

A kormányfő még néhány hete is megerősítette egy interjúban, hogy Ausztria a kísérleti laborunk, igaz akkor már megemlítette kockázatként a cseh helyzetet. A Tényeknek azt mondta, hogy

az egyetlen dolog, amit nem értek, az Csehország, ahol eldurvult a járvány, erre figyelnünk kell.

Bízzunk benne, hogy azóta megértette, mi zajlik Csehországban, mert a régiós adatok alapján nagyon úgy tűnik, hogy Magyarország egy-két hét csúszással a cseh úton halad, az osztrákoktól pedig teljesen elszakadtunk, ahogy egyébként a régió többi országa is.

Sok teszt, rengeteg fertőzött

Az elmúlt két hét magyarországi covid adatait öt régiós ország számaival hasonlítottuk össze. Már előre fontos azonban rögzíteni, hogy ezeket a nemzetközi összehasonlításokat érdemes óvatosan kezelni, egyáltalán nem egyértelmű ugyanis, hogy az egyes országok milyen módszertan alapján dolgoznak. Azt például már régóta tudni, hogy a halálesetek számát országonként elég eltérő módon számolják, és valószínűleg ugyanez a helyzet a teszteléssel is.

Itthon például sokáig nem volt egyértelmű, hogy a magánúton elvégzett mintavételek is megjelennek a hivatalos statisztikában, pedig megjelennek, sőt szeptember elején épp ez hajtotta fel a tesztek számát. Máshol azonban nem biztos, hogy így járnak el^*A régiós országok többsége egyébként elég transzparensen rögzíti a covid adatokat: a tájékoztató honlapokon jellemzően még a magyarországinál is jóval több információt tudhatnak meg az érdeklődők az aktuális helyzetről. A románoknál van például kor szerinti megoszlás, a cseheknél közlik a naponta elvégzett pozitív tesztek arányát, a szlovákok pedig egészen döbbenetesen sok adatot tesznek közzé.
Ausztriában és Lengyelországban azonban nincsen külön erre dedikált honlap. A lengyel szaktárca a Twitteren kommunikál, az osztrákok pedig közleményekben. Az adatok esetenként csúsznak is. Magyarország azonban ebből a szempontból abszolút élen jár, mivel az operatív törzshöz elég gyorsan eljut minden az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren, azaz az EESZT-n kereztül Más kérdés, hogy az EESZT-ből sokkal több információt ki lehet szedni, mint amit a kormány közzétesz, de ezeket még kérdésre sem árulják el..

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a teszteléstJelentős részben a saját zsebből fizetett, nem pedig az állami tesztek dobták meg a mintavételek számát, és nem is érnek el annyi embert, mint amennyit az adatok sugallnak.

Orbán Viktor nem véletlenül látta meg a kockázatot szeptember végén Csehországban, ott ugyanis ekkorra tényleg elszabadult a járvány. Az országban rendre napi 2-3 ezer fertőzöttet regisztráltak a hónap utolsó napjaiban, ami népességarányosan két-háromszorosa volt a régiós átlagnak. Ha az elmúlt két hetet nézzük, akkor a cseheknél egymillió főre vetítve átlagosan naponta 234 fertőzés jutott, miközben a térség többi országában ez jellemzően 90 körül alakult, Lengyelországban pedig még ettől is masszívan elmaradt.

Csehországban tehát első ránézésre valóban sokkal intenzívebben tombol a járvány, mint a régió többi államában, a különbség azonban csak első ránézésre ilyen nagy. A cseh adatok ugyanis csak ebben a mutatóban ennyire kiugróak, és bár más adatok és arányszámok szerint is rosszabb náluk a helyzet, mint a többi térségbeli államban, ennyivel azért mégsem.

A rendkívül magas fertőzésszámhoz például egészen biztosan hozzájárul, hogy Csehországban kifejezetten sok tesztet csinálnak (régiós összevetésben). Az előző két hétben naponta átlagosan 1700 mintavétel jutott egymillió főre, ennél csak Ausztriában volt több. A szlovák-román-magyar triónál nagyjából ezer tesztet végeztek ugyanennyi emberen, a lengyeleknél pedig ennél is sokkal kevesebbet.

Ennek megfelelően a (szakértők által sokat emlegetett) pozitív tesztek arányában már nem annyira kiugró a cseh adat, mint a fertőzöttek számában. Bár az előző két hétben mért 13,3 százalékos mutató rendkívül magas, és elég komoly átfertőzöttségre, illetve gyenge felderítésre utal, ez még mindig messze nem a két-háromszorosa a többi régiós ország megfelelő adatának.

Az ezen a listán második helyen álló Romániában például szintén 10 százalék feletti a mutató, és nálunk is ezt közelíti. Ráadásul Romániában már kétszer is előfordult, hogy minden ötödik mintavétel pozitív eredményt hozott, Magyarországon pedig az előző két napban utaltak a kéthetes cseh átlagnál rosszabb felderítésre az adatok.

Rejtve maradnak a fertőzöttek

A tesztekre jutó fertőzöttek aránynál érdemes egy kicsit elidőzni, ebből lehet ugyanis nagyjából következtetni arra, hogy mennyire van kontroll alatt a járvány^*Erre ugyan még alkalmasabb lenne az úgynevezett reprodukciós szám (a sokat emlegetett R érték), amely azt fejezi ki, hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embernek adja át a fertőzést, de erről szinte sehol nem közölnek adatokat.. A WHO szerint akkor beszélhetünk kontrollált terjedésről, ha a mutató nem éri el az 5 százalékot.

Ahogy ez már a fenti adatból is látszott, ebből a szempontból lényegében teljes Közép-Európa elég rosszul áll, de nem csak a referenciához képest, hanem globális összevetésben is. Az általunk vizsgált hat ország közül kizárólag az eddig labornak tekintett Ausztriában maradt az elmúlt két hétben 5 százalék alatt ez az arányszám, de az elmúlt napokban már náluk is fölé került.

Ez egyébként azt is jelenti, hogy a fertőzések egyre kisebb hányadát tárják fel (szakszóval ezt hívják aluldetektálásnak), ami logikusan a járvány terjedésének további gyorsulásához vezet. A magyar adatokból is elég sok utal arra, hogy itthon rengeteg fertőzött nem kerül be a rendszerbe.

Nagyon furcsa például, hogy az előző hét napban – Budapestet is beleértve – abban a Nógrád megyében volt a legtöbb fertőzés népességarányosan, amely még szeptember közepén is a kevésbé fertőzött megyék között volt az országban. Tehát egy olyan helyen terjed leginkább a kór, ahol ezt sem a korábbi alacsony átfertőzöttség, illetve a szennyvízből vett mintákban található vírus mennyisége sem feltétlenül indokolja.

Utóbbi alapján egyébként nagyon látványosan Budapesten kellene a leginkább növekedni a fertőzöttek számának, hiszen a főváros különböző pontjain az elmúlt hetekben többször is mértek emelkedett koncentrációt, a tendencia pedig szinte végig emelkedő volt^*A szennyvízben kimutatható koncentrációnövekedés 4-10 nappal előzi meg a tünetes megbetegedések számának növekedését, legutóbb pedig épp a kilenc napja záródó héten mutattak kifejezetten kedvezőtlen tendenciát a budapesti adatok.. Ez arra utal, hogy Budapesten különösen durva az aluldetektálás, aminek mértékét talán az mutatja leginkább, hogy szakértők szerint már augusztus végén is csak minden huszadik fertőzöttet sikerült felderíteni.

Csehül állunk

Az aluldetektálást is figyelembe véve tehát annyival nem rosszabb a csehországi helyzet például az itthoninál, vagy a romániainál, amennyire elsőre tűnik. Ezt erősítik a halálozási adatok is. Bár ezekkel végképp érdemes óvatosan bánni, de így is szembetűnő, hogy ebben a mutatóban nem is a csehek álltak a legrosszabbul az elmúlt két hétben a régióban. Népességarányosan ugyanis az előző 14 napban Romániában halt meg koronavírusban a legtöbb ember, de nincs nagyon messze a csehországi adattól a magyar sem.

Összességében tehát nagyjából az látszik, hogy a régió legalább két, de inkább több részre szakadt. Azzal nehéz lenne vitatkozni, hogy jelenleg Csehországban a legrosszabb a helyzet, bár Romániában, ahol már az első hullám is sokkal súlyosabb volt, mint a térség más országaiban, szintén elég borúsak a kilátások.

Lefelé az osztrákok és a lengyelek lógnak ki a sorból, náluk úgy tűnik egyelőre nem robbant be annyira a járvány, mint a térség más országaiban. Lengyelország esetében viszont a régiós szinten is kifejezetten kevés teszt sokat torzíthat (bár a helyzet még ezt figyelembe véve is jobbnak tűnik).

Úgy fest, hogy Szlovákia és főleg Magyarország némi lemaradással a cseh járványlefutást követi. Nálunk ez a lemaradás nagyjából 1-2 hét lehet.

Ha az ottani szeptember végi adatokat az itteni október elejiekkel vetjük össze, akkor – a fertőzések, és az ezt részben magyarázó tesztek számától eltekintve – ijesztően hasonló adatokat kapunk. Az elmúlt napok tendenciájából az egyetlen dolog, ami elszakadni látszik a cseh adatokból, az a kórházban kezeltek száma, ami itthon ötödik napja csökken.

Bár stagnáló időszakok az elmúlt hetekben Csehországban is voltak, ilyen hosszú ideig náluk nem esett a kórházi ápolásra szorulók száma. Ezt az eltérést azonban megint csak rengeteg dolog magyarázhatja, a protokolltól kezdve a fertőzöttek korösszetételéig.

Mindenesetre a fentiek fényében elég egyértelműnek látszik, hogy ideje lenne lecserélni a miniszterelnök által kijelölt laborországunkat. Ha maradnak ezek a trendek, akkor érdemesebb lehet a cseh intézkedésekre, és azok hatására figyelni, az osztrákok ugyanis most nem előttünk, hanem inkább mögöttünk járnak a járvány lefolyásában.

Csehországban egyébként tegnap óta ismét szükségállapot van, erősen korlátozták a rendezvényeket, és nagyjából az ország felében az iskolák is távoktatásra tértek át.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat ausztria Csehország fertőzöttek száma koronavírus Orbán Viktor teszt Olvasson tovább a kategóriában