Szerda reggelre újabb 365 fővel emelkedett Magyarországon a beazonosított koronavírus-fertőzöttek száma. Ezzel négy napon belül másodszor döntött rekordot a napi esetszám, az elmúlt hét napban pedig több mint 1300 új fertőzöttet találtak, ami közel duplája a tavaszi csúcsnak. Nem csak ezek a számok utalnak azonban arra, hogy ezúttal sokkal szélesebb körben terjed a vírus, mint áprilisban, hanem a megyei adatok is.

Míg öt hónapja egy-egy gócban, jellemzően szociális vagy egészségügyi intézményekben regisztrált tömeges megbetegedések magyarázták a kiugró adatokat, most az országban mindenhol nagyobb számban találnak fertőzötteket. Persze a betegség most sem terjed teljesen egyforma ütemben az ország különböző pontjain, de jóval kisebbek a regionális eltérések, mint amilyenek a tavaszi csúcs idején voltak, és sokkal több a súlyosabban érintett térség.

Már nem csak néhány góc van

Az előző hét nap számait a két legtöbb fertőzést hozó tavaszi hét adataival vetettük össze. Már önmagában az is sokatmondó adat, hogy ezúttal hét nap alatt 1334 új fertőzöttet regisztráltak, miközben a tavaszi csúcson, április 6. és 13. között 714, április 16. és 23. között pedig 632 volt ugyanez^*A dátumok minden esetben azokat a napokat jelölik, amikor az adott esetszámról az operatív törzs beszámolt..

Ennél is aggasztóbb azonban, hogy most egy-két szerencsés kivételtől eltekintve tényleg mindenhol sok fertőzöttet találnak.

A legtöbb esetet az elmúlt hét napban is a fővárosban rögzítették, de itt is van különbség a tavaszi helyzethez képest. Akkor mind a két vizsgált héten a fertőzöttek több mint fele budapesti volt, ezúttal azonban már 50 százalék alatti a fővárosiak aránya.

A lenti (a fertőzöttek számát 100 ezer főre vetítve mutató) grafikonon pedig elég jól látszik, hogy sok helyen most kezdett el igazán terjedni a betegség. Kilenc olyan megye van, ahol az április eleje óta regisztrált összes megbetegedés legalább negyedét az elmúlt hét napban jegyezték fel, többségében olyanok, ahol korábban viszonylag kevés esetet regisztráltak.

Persze most is vannak kiugró adatokat produkáló területek, a főváros mellett továbbra is magas a fertőzöttség Pest megyében, és az előző hét napban Hajdú-Biharban is sok esetet regisztráltak. Ezúttal azonban tényleg nem az van, hogy néhány elzárt közösséghez lehet ezeket a kiugrásokat rendelni. A lenti ábrán jól látszik, hogy mennyivel kiegyenlítettebben terjed most a vírus az ország különböző pontjain, mint áprilisban. (A nyilakkal vagy a legördülő menüben lehet váltani az idősávot.)

Még szembetűnőbb a különbség, ha a kiugró budapesti számokat kihagyjuk. Az előző hét napban a fővároson kívüli fertőzések 45 százalékáért felelt a három legtöbb esetet produkáló megye, míg a két legtöbb megbetegedést hozó áprilisi héten 57, illetve 76 százalék volt ugyanez az arány. Különösen az április 16. és 23. közötti időszakhoz képest látványos a különbség, akkor ugyanis mindössze négy megyében haladta meg a tízet az új fertőzések száma, miközben most három olyan megye volt, ahol nem érte el ezt.

Kórházak és idősotthonok helyett bulikban terjed

A statisztikailag is kimutatható jelentős eltérés^*Mind a három hét esetében kiszámoltuk a százezer főre vetített új regisztrált esetek számának szórását két módszerrel is (a népességszámtól függetlenül, illetve súlyozva, azaz a tényleges országos átlagtól való eltérés alapján is). Eszerint az előző héten az átlagtól való átlagos relatív eltérés kicsivel több mint 50 százalék volt, míg az április 7. és 13. közötti hét napban meghaladta a 70 százalékot, a másik tavaszi héten pedig a 100 százalékot közelítette. (Az eltérést az átlag arányában értelmezzük, tehát az átlagtól való 100 százalékos eltérés azt jelenti, hogy átlagosan ennyivel kisebbek vagy nagyobbak az egyes adatok, míg a nulla eltérés azt jelentené, hogy minden adat megegyezik az átlaggal, tehát mindenhol ugyanannyi új fertőzött volt). Ezek a különbségek még nagyobbak, ha az elemzésből kivesszük a magas esetszám miatt kissé torzító budapesti adatokat. abból ered, hogy április közepén az esetek nagy része igazoltan zárt közösségekhez kötődött. Azt követően, hogy a kormányzat hetekig csak nagyon korlátozottan osztott meg információkat a meghozott intézkedések okairól és hátteréről, az Innovációs és Technológiai Minisztérium épp április 23-án, tehát az első hullám (ha lehet annak nevezni) csúcsán tartott egy konferenciát a járvány addigi tapasztalatairól. Oroszi Beatrix, az ITM vezető epidemiológusa akkor azt mondta, hogy addig az összes megbetegedés több mint fele kötődött kórházi járványhoz vagy tartós bentlakásos, illetve átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményhez.

Az általunk is vizsgált két tavaszi héten pedig ennél is magasabb volt az ilyen zárt közösségekben azonosított fertőzöttek aránya. Ekkor robbant ki a járvány a Pesti úti és a borsodnádasdi idősek otthonában, akárcsak a tatabányai Szent Borbála Kórházban. A mostani újabb csúcsokig a legtöbb új fertőzésről például április 10-én számolt be az operatív törzs, az akkor kommunikált 210 eset 80 százalékát pedig vagy szociális intézményben, vagy kórházban azonosították^*A nagy többségét a Pesti Úti Idősek Otthonában..

A kormányzat, illetve az operatív törzs egészen biztosan most is tud arról, hogy milyen közegben terjed a vírus, de a hivatalos kommunikáció erre továbbra sem terjed ki. Az operatív törzstől külön megkérdeztük, hogy az elmúlt napokban regisztrált esetek közül mennyi köthető kórházi járványokhoz, illetve szociális intézményekhez, de válaszokat egyelőre nem kaptunk.

Mindenesetre néhány nyilatkozatból egyértelműen az látszik, hogy most kisebb az ilyen intézmények súlya, sokkal inkább egyéb közösségekben terjed a betegség. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa a napokban azt nyilatkozta a Hír TV-nek, hogy itthon az újonnan regisztrált fertőzöttek többsége buliban, esküvőn vagy valamilyen zárt térben tartott rendezvényen kapta el a koronavírust. Arról pedig már augusztus elején voltak hírek, hogy jelenleg jóval nagyobb a fiatalok aránya a fertőzöttek között, mint tavasszal.

Már nem külföldről hurcolják be

Bár egy ideig elég elterjedt kormányzati klisé volt, hogy Magyarország biztonságos, és a külföldön nyaralók hurcolják be a kórt az országba (sőt még a mai beszámolóban is előkerült ez a momentum), ám mostanra már ez sem áll meg. Oroszi Beatrix egy napokban tartott előadáson például arról beszélt, hogy augusztus első négy hetében az 1853 új esetből csupán 163 megbetegedést okozott külföldi fertőzés. Azaz a betegség főleg az országon belül terjed, ami alapján a határok lezárása sem biztos, hogy hatékony eszköz. Ráadásul a járvány itthoni terjedése sokkal gyorsabb, mint az első hullám idején. A Népszava tudósítása szerint az epidemiológus arról is beszámolt, hogy

míg tavasszal egy fertőzött átlagosan 1,1 embernek adta tovább az új típusú koronavírust, addig most 2,5-3-nak.

A mostani helyzetben egyébként valószínűleg ismét gyorsan előkerül majd a tömeges tesztelés kérdése. A már említett előadásban a Népszava szerint Oroszi Beatrix is arról beszélt, hogy most más stratégiára van szükség a járvány elfojtásához. A szakértő szerint a legfontosabb az új esetek és azok kontaktusainak gyors megtalálása és elkülönítése lenne, amihez nagyon sok tesztelésre lenne szükség. Épp ezért ezeket ingyenessé kellene tenni a lakosság gyors hozzáférése érdekében.

A tesztelés felpörgetésére egyébként elvileg akár kormányzati szándék is lehet, sőt vannak arra utaló jelek, hogy történtek is lépések ennek érdekében. Korábban a lazító intézkedések környékén már volt róla szó, hogy a későbbiekben ez lehet a hatékony eszköz a járvány fékezésére, és az elmúlt napokban – ha hullámzóan is alakult – de összességében láthatóan nőtt az elvégzett mintavételek száma.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat fertőzöttek száma járvány koronavírus megyei adatok Olvasson tovább a kategóriában