2020 második negyedéve biztosan sötét betűkkel kerül fel a magyar gazdaságtörténet lapjaira, hiszen a koronavírus-járvány miatt valószínűleg a második világháború óta nem látott léptékben, és a régió országai között kirívó módon esett vissza a magyar gazdasági teljesítménye: éves összevetésben 13,6 százalékkal, az első negyedévhez képest pedig 14,5 százalékkal zsugorodott a gazdaság. Ez nagyságrenddel nagyobb változás a mostani rendszerben 1996 óta követett szokásos ingadozásokhoz képest, ráadásul a negatív irányba.
Most már azt is tudjuk, hogy miért, a KSH ugyanis közzétette a részletes számokat. Összesen 928 milliárd forinttal csökkent a magyar gazdaságban keletkező hozzáadott érték egy negyedév alatt. A következő ábra azt mutatja, hogy melyik gazdasági ágazat, illetve a GDP felhasználásának melyik oldala milyen mértékben húzta vissza a gazdaságot az egy évvel korábbihoz képest.
Mint látható, az ágazatok között egymagában a feldolgozóipar hozta a legnagyobb mínuszt (negatív 4,2 százalék), de a szolgáltatások összeadva már nagyobb, 6,8 százalékos szeletet radíroztak le a magyar gazdaság teljesítményéből. Negyedéves alapon a művészet-szórakozás és a szállítás-raktározás esett vissza a leginkább, mindkettő teljesítményének több mint negyedét vesztette el. Az egyetlen ágazat, ami nőni tudott, a pénzügyi szektor volt, bár ennek plusz 0,1 százalékos hozzájárulása a GDP egészéhez nem túl jelentős. A szektorra nem osztható termékadók és -támogatások is jelentősen, 1,8 százalékkal csökkentették a gazdasági kibocsátást.
A másik oldalon az is látszik, hogy az állam nem tett igazán sokat, hogy ezt megállítsa: miközben a közösségi fogyasztás (végső soron az állam költései) 0,6 százalékkal emelték a teljesítményt, addig a természetbeni juttatások (azaz az állam által az állampolgároknak juttatott szolgáltatások és támogatások) 1,1 százalékkal csökkentették a GDP-t. Negyedéves alapon ez 5,8 százalékos növekedéssel, illetve 11,1 százalékos visszaeséssel ér fel. Összességében tehát nem nyújtott nagy segítséget az állam a gazdaságnak.
Eközben a háztartások fogyasztása 3,9 százalékot, a beruházások súlyos visszaesése 4,1 százalékot, a külkereskedelmi egyenleg romlása pedig 7,7 százalékot vett el a GDP-ből. Az eladatlan készletek, ahogyan az várható volt, halmozódtak a negyedévben, ezúttal 2,7 százalékkal enyhítették a visszaesést.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
