Egyre több Magyarországon a biogazdaság, de még így is nagy a lemaradásunk
Soha nem nőtt még olyan mértékben az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület mérete Magyarországon, mint tavaly. A statisztikai hivatal napokban közzétett adatai szerint 2019-ben több mint 303 ezer hektáron gazdálkodtak a kritériumoknak megfelelően, ami majdnem másfélszerese az egy évvel korábbinak, és két és félszerese az öt évvel ezelőttinek.
Más kérdés, hogy ebből most csak 185 ezer hektár a ténylegesen ökológiai terület, tehát az, ahol minősített biotermékeket állíthatnak elő. Ehhez ugyanis az adott területnek először át kell esnie egy két-három éves átmeneti perióduson, amikor az átállási besorolást kapja. Az elmúlt évekre jellemző felfutást elég jól mutatja, hogy 2019-ben közel 120 ezer hektárnyi ilyen átállási terület volt.
A biotermelés felfutása minden bizonnyal elsősorban a támogatási rendszer átalakításának köszönhető, legalábbis a növekedés akkor lett kifejezetten dinamikus, amikor 2016-tól új támogatási formák nyíltak meg. Jelenleg attól függően, hogy mit termelnek az adott területen, hektáronként akár 600-800 eurós dotációt is lehet igényelni évente (pdf). A gyümölcsösöknél például kifejezetten magas a fajlagos támogatás mértéke, így nem meglepő módon itt volt a legnagyobb növekedés, de jelentősen nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont legelők és rétek területe is. Utóbbiak egyébként a teljes terület nagyjából 60 százalékát adják.
Nemzetközi összevetésben a teljes mezőgazdasági termelés arányában ugyanakkor még mindig elég visszafogott itthon a biogazdálkodás aránya. Ez jelenleg nálunk a tavalyi hatalmas ugrással is csak 5,7 százalék, miközben az Európai Unióban átlagosan már az előző években is 7-7,5 százalék volt. Leginkább Ausztriában elterjedt az ökológiai gazdálkodás, ott a teljes mezőgazdasági terület közel negyedét így használják, de Észtországban és Svédországban is 20 százalék feletti ez az arány. Az 5,7 százalékkal valószínűleg éppen kikerültünk az EU-s rangsor alsó harmadából, amit néhány régiós ország mellett Írország, Hollandia, az érdemi mezőgazdasági területtel nem rendelkező Málta és az unióból éppen távozó Egyesült Királyság béreltek ki az elmúlt években.
Az EU egyes tagállamaiban egyébként egyáltalán nem törvényszerű, hogy nő a biogazdálkodás szerepe. Az Egyesült Királyságban és Lengyelországban például látványos visszaesést hoztak az elmúlt évek.
Adat
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
