Nehéz most inflációs adatokat értelmezni, hiszen a világ összes statisztikai hivatalához hasonlóan a magyarországi KSH is kapacitásgondokkal küzd, a járványveszély ideje alatt a szokásosnál nehezebb volt összeírni az árakat. Ezzel együtt is érdekes, mit hozott ki a hivatal az árak májusi változásával kapcsolatban.
A koronavírus-válság miatt sokan az inflációs ráta emelkedését várják hosszú távon (a leginkább azért, mert sok ország költségvetési élénkítéssel reagált a válságra, ami eladósodáshoz vezet majd), közepes időtávon viszont több helyen a deflációs hatás érvényesülhet, hiszen sokan elvesztették a munkájukat, csökken a fogyasztói kereslet. A mostani adatokból azonban inkább a globális gazdaság problémáit lehet kiolvasni: a kőolajpiac, illetve az élelmiszerellátás különböző fajta gondokkal küzd, és ennek hatásai is vannak a Magyarországon kapható termékek áraira.
Összességében 2,2 százalékkal emelkedtek az árak éves összevetésben, az áprilisihoz képest pedig 0,4 százalékkal voltak magasabbak az árak. Ha megnézzük az egyes termékeket, akkor látható, hogy az üzemanyagok ára jelentősen visszahúzza az indexet (ezek teszik a fogyasztói kosár 7 százalékát), míg az élelmiszerek (ez már a fogyasztói kosár ötöde) többnyire elég durván drágultak.
Érdemes külön megnézni, hogy mi történt az almával, aminek az ára az év elejéhez képest 32 százalékkal, az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest pedig 67 százalékkal emelkedett. (A másik két jelentősen dráguló gyümölcs, a narancs és a citrom esetében megszokottabb a szezonális áremelkedés.)
Mint látható, májusban 3 híján 500 forint volt az alma fogyasztói átlagára, ami az utóbbi öt évben abszolút rekord. Ráadásul az évnek ebben a szakaszában nem is szokott visszafordulni az év eleji áremelkedés. Ennek azonban semmi köze a koronavírushoz: a magyar gyümölcstermesztők tavaly rossz termésre panaszkodtak, ráadásul az idei sem lesz jobb, hiszen tavasszal ismét fagyok voltak okoztak károkat.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
