4,4 százalékról 2 százalékra lassult a magyar gazdaság éves növekedési üteme az idei első negyedévben, negyedéves alapon pedig 0,4 százalékkal csökkent a teljesítmény, derült ki a KSH közleményéből. Ezt az időszakot felerészben megkímélte a koronavírus-válság, igaz, február óta már megjelentek az aggodalmak az ellátási láncot érintő problémák miatt, a március pedig – különösen a második fele – már a járványkitörésre válaszul adott egyéni, vállalati és hatósági válaszokkal telt.

Ezek ugyan még nem a részletes adatok, de a KSH kiemelte, hogy a negyedév egészében a piaci szolgáltatások és az ipar növekedése is pozitív volt. Ez meglepőnek tűnhet, hiszen a turizmusban és a rendezvényszervezésben márciusban már bőven érezni lehetett a járvány hatásának súlyosságát. Az ipari termelés pedig havi alapon a januári 4,7 százalékos növekedés után februárban stagnált, majd márciusban 10,4 százalékkal csökkent. Az autógyártás volumene már márciusban 20 százalékkal beszakadt. (A különbséget részben magyarázhatja, hogy a termelés nem ugyanaz, mint a GDP-be bekerülő hozzáadott érték: alacsonyabb termelési volumen mellett is lehet állandó az előállított hozzáadott érték, ha a cégek a kevésbé értékes termékek előállítását csavarják le.)

Ugyanakkor a mostani helyzetben az adatgyűjtés is különösen nehézzé vált. Mint a KSH fogalmaz, “a koronavírus-járvány által okozott rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan, gyors változásokat okozott, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezeken keresztül a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát.” Hasonló volt a probléma a múlt heti inflációs adattal: többféle adat nem is tudtak begyűjteni, és ilyenkor különféle statisztikai megoldásokkal igyekeztek kezelni az adathiányt.

Ezzel együtt komoly a magyar teljesítmény, az Eurostat által összegyűjtött adatok szerint Magyarország éppen hogy lemaradt a dobogóról GDP-növekedésben, ahol egyébként az unió legszegényebb országai állnak (Románia, Litvánia és Bulgária).

Ez egyébként nem egy teljes körű európai lista, hiszen Görögország, Írország, Észtország, Horvátország és Szlovénia adatai sem futottak be még. A visszaesés Olaszországban és Franciaországban volt a legsúlyosabb, de a régióból Szlovákia is korán megérezte már a válságot. De a különbséget ebben a zavaros időszakban a statisztikai hivatalok becslési módszerei is okozhatják, amint arra az Eurostat is külön kitér.

Ezért ezek a számok most az átlagosnál is kevesebbet mondanak, miközben az elemzők arra számítanak, hogy a második negyedév már az egész kontinensen kifejezetten borzasztó adatokat fog hozni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Olvasson tovább a kategóriában