Közel 30 éves csúcsra emelkedett a magyarok kalóriabevitele tavalyelőtt. A statisztikai hivatal hétfőn közölt adatai szerint 2018-ban az egy főre jutó tápanyag napi mennyisége 3352 kilokalória volt, ami 2,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, a 2008-as válságot követő években mértet pedig 10-15 százalékkal haladja meg.
A KSH által külön kezelt élelmiszercsoportokban egyetlen kivétellel mindenhol látványos növekedés volt az elmúlt 5-8 évben.
A bővülés azonban véletlenül sem volt egyenletes, ami elég jól szemléltet néhány alap közgazdasági tételt is. Az egyetlen olyan termékcsoport például, amelynél csökkenő mennyiséget mutatnak az adatok, a krumpli volt, márpedig egy Robert Griffen nevű brit közgazdász a 19. században épp a burgonyán keresztül mutatta be, hogy egyes termékek kereslete bizonyos esetekben a közgazdasági logikával ellentétesen reagál az ár (illetve a jövedelem) változására.
Mivel a szegényebbeknél a krumpli alapélelmiszer volt, ha nőtt az ára, vagy csökkent a jövedelmük, akkor többet vettek belőle, mert hús helyett is ezt ették. Ha viszont volt pénzük a sokkal drágább húsra, mert olcsóbb lett a burgonya, vagy nagyobb a jövedelmük, akkor utóbbiból kevesebbet vettek. Most kicsit úgy tűnik, hogy a válság után Magyarországon is hasonló folyamat zajlott le: az egy főre jutó tápanyag napi mennyisége érezhetően csökkent, de míg a húsfogyasztás zuhant, a krumpli jelentősége nőtt.
Az előző néhány év pedig a kedvezőbb gazdasági környezetben visszarendeződést hozott. Így miközben a napi burgonyamennyiség csökkent vagy stagnált, addig a húsból bevitt kalória 30-40 százalékkal emelkedett. Durván ugyanennyi volt a változás a hal esetében is, a zöldségnél és a gyümölcsnél pedig 10 százalékos növekedést mutatnak az adatok.
Az egy főre jutó tápanyag mennyisége utoljára a 80-as és a 90-es évek fordulóján volt magasabb, mint 2008-ban. Akkor azonban gyümölcsből, húsból és halból is sokkal kevesebb fogyott, mint most, jóval nagyobb volt viszont a liszt, a rizs, a cukor és a tojás részesedése a napi kalóriabevitelben.
A húsfogyasztásnak nem csak a mennyisége nőtt, a szerkezete is jelentősen átalakult. Sertésből például két és fél évtizede volt akkora az egy főre jutó fogyasztás, mint 2018-ban, baromfiból pedig valószínűleg soha*A KSH 1970-től közöl adatokat, ám ezt megelőzően szinte biztosan nem volt magasabb a fogyasztás.. Ezzel szemben a marha- és borjúhúsban még csak most dolgoztuk le a válság utáni nagy visszaesést, belsőségből pedig amióta rögzítik az adatokat, eddig mindig több fogyott, mint két éve.
A rendelkezésre álló élelmiszerek egy főre jutó mennyisége egyébként tavaly már alig maradt el a 700 kilótól, azaz napi 1,9 kilogrammra rúgott. Ez nem azt jelenti, hogy ennyit eszünk minden nap, mivel az összesített adatok, illetve az ezek alapját jelentő termékenkénti mérlegek*A különböző élelmiszermérlegekben a KSH a termelés, a behozatal, a kivitel, a veszteség és a készletváltozás alakulásából határozza meg az adott élelmiszer példuál a húsok, a tej, a liszt a tojás vagy éppen a zsiradékok belföldi felhasználást. Ez azonban láthatóan kínálati megközelítés. A KSH külön fel is hívja a figyelmet, hogy “a mérlegekből származtatott és itt közölt egy főre jutó fogyasztási adatok nem a lakosság által ténylegesen elfogyasztott mennyiségeket jelentik, hanem a lakosság számára rendelkezésre álló, fogyasztható mennyiségeket, kínálatot”. nem a lakosság által ténylegesen elfogyasztott mennyiségeket mutatják, hanem a kínálatot (pdf). A kettő azonban logikusan nagyjából együtt mozog.
A 2018-as 695 kilós kínálat egyébként szintén közelíti a mindenkori csúcsot. Ennél magasabb értéket csak egyszer, 2000-ben mért a KSH.
Adat
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
