Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. december 6. 12:29 Élet, Vállalat

Tényleg csak bablevest és zsíros kenyeret esznek a szegények Magyarországon?

Állati zsírból, kenyérből és babból ettek többet tavaly a legszegényebbek a leggazdagabbaknál Magyarországon a KSH adatai szerint. A legnagyobb különbség a zsírnál volt: itt az alsó két jövedelmi tized – tehát a legszegényebb kétmillió ember – fogyasztása fél kilóval haladta meg a felső ötödét.

Forintban kifejezve viszont már nem ugyanez a helyzet, költeni ugyanis erre is a gazdagok költöttek többet: a szegények 2000 forintjával szemben több mint 2200-at. Ugyanez igaz a kenyérre, amire a szegényebbek átlagosan évi 9 ezer forintot fordítanak fejenként, a pénzesebbek viszont 12 ezret. Magyarul a gazdagabbak nem csak mást esznek, hanem ugyanabból is a minőségit.

 


A szegények értelemszerűen a legolcsóbb ételekkel próbálják fedezni napi kalóriaigényüket, így ezekből fogyasztanak többet, mint a gazdagok. Emiatt a fenti élelmiszerek bizonyos szempontból különlegesek, hiszen a legtöbb termék fogyasztása a jövedelem emelkedésével nő (minél többet keresünk, annál többet vásárolunk belőle). Azokat, amelyeknél fordított előjelű a változás inferior (alárendelt) javaknak nevezi a közgazdaságtan.

A kenyér, a krumpli vagy a disznózsír nem csak ezért különleges: az árváltozásra sem úgy reagálnak, mint amit elsőre várnánk. A leggyakrabban az ár csökkenése a fogyasztás növekedését hozza magával, akadnak azonban olyan termékek (az úgynevezett Giffen-javak) amelyekből kevesebb fogy, ha olcsóbbak lesznek. A jelenséget egyébként épp a szegények élelmiszer-fogyasztása kapcsán jegyezte le Robert Giffen még a 19 században. A skót közgazdász arra lett figyelmes, hogy ha a krumpli olcsóbb lesz, akkor a legrosszabb körülmények között élők kevesebbet vásárolnak belőle, mivel így esetenként jut pénzük húsra is, így kalóriaigényük egy részét azzal fedezik.

Itthon a krumpli esetében az elmúlt években nem ez volt a jellemző, bár egyszer-egyszer előfordult, hogy a legalacsonyabb jövedelműek fogyasztásuk csökkentésével reagáltak az ár esésére. Az azonban biztos, hogy burgonyából sem vásárolnak lényegesen többet a gazdagok, mint a szegények.

 

A másik véglet a drágább, és ami kifejezetten szomorú, az alapvetően egészséges élelmiszerek: ezek fogyasztásában jelentős eltérések vannak attól függően, mekkora az adott háztartás jövedelme. Halkonzervből közel ötször annyit eszik a felső 20 százalék, mint az alsó, de négyszeres a szorzó a sárgabarack és több, mint kétszeres általában a gyümölcsök esetében is (utóbbinál egy főre évi 35 kilogramm a különbség). Értékben még ennél is nagyobb az eltérés, a halkonzerv esetében például több, mint hatszoros: erre a szegények 330 forintjával szemben a gazdagok több, mint kétezret költenek egy évben.

 

A húsféléknél nem ilyen nagy a különbség, ezekből negyedével kevesebb jut a legszegényebbek asztalára, mint a leggazdagabbakéra. Az összetétel viszont már nagyon más: míg a sertés és a baromfihús esetében nincs nagy eltérés, a marhából közel négyszer annyit esznek a vagyonosabbak.

A gazdagok hiába esznek jobb minőségű élelmiszereket, arányaiban is sokkal kevesebbet költenek étkezésre, mint a szegények, így több pénzük marad más dolgokra. Míg az alsó két jövedelmi tized teljes jövedelmének közel harmada megy el élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, a felső 10 százalékban kevesebb, mint ötöde.

 

Élet Vállalat burgonya élelmiszerfogyasztás jövedelem Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.