A koronavírus a teljes globális turizmus 2020-as évét hazavágta, de így is lesznek olyan területei az ágazatnak, amelyek olcsóbban megússzák, és olyanok, amelyeket súlyosabban érint a válság. A legtöbb szakértő szerint az egészségügyi turizmus az utóbbiak között lesz, ami Magyarország számára különösen rossz hír, nálunk ugyanis nemzetközi összevetésben is kiugróan magas az ilyen kezelések miatt érkező külföldiek aránya.

Eltűnik a turizmus harmada

Azt, hogy a járvány mekkora csapást mért a turizmusra, talán a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) számai mutatják a legjobban. Az UNWTO januárban még 3-4 százalékos növekedést jósolt 2020 egészére a nemzetközi utazások számában, most azonban már 20-30 százalékos visszaesést vár. Ez azt jelentené, hogy 30-50 milliárd dollár közötti összeggel költenének kevesebbet az emberek külföldi útjaik során annál, amit előzetesen reméltek. Összehasonlításképpen, a magyar háztartások teljes éves fogyasztása (mindent beleértve) nagyjából 60 milliárd dollár volt tavaly.

Év elején a különböző elemzésekben még úgy számoltak, hogy a szektoron belül az egészségügyi turizmus az egyik húzóterület lesz. Egy februárban publikált elemzés például azt jósolta, hogy a szegmens a következő hét évben átlagosan évi 12 százalékot meghaladó ütemben bővülhet, azaz jóval gyorsabban, mint a teljes iparágnak jósolt 3-4 százalék.

Ez az, amiből idén egész biztosan semmi nem lesz, sőt valószínűleg még jövőre sem. A várakozások szerint ugyanis, miközben a turizmus egésze 2021-ben már elkezd majd talpra állni,

az egészségügyi szolgáltatásokra szakosodott utaztatási piac csak lassabban tér vissza a normál kerékvágásba.

Ennek oka egyrészt, hogy a különböző korlátozó intézkedések is máshogy érintenek egy szállodát, mint egy rendelőt, és jó esély van rá, hogy utóbbiaknál hosszabb lesz a kényszerű leállás^*már persze ha leállás alatt a normál működés hiányát értjük.. Másrészt – és valószínűleg ez a fontosabb – a várakozások szerint azok, akik egészségügyi szolgáltatás miatt utaznának külföldre, valószínűleg sokkal óvatosabbak lesznek, mint akik egyszerűen csak nyaralni indulnak. Épp ezért szakértők úgy vélik, hogy először az országon belüli egészségügyi turizmus indulhat be, ilyen céllal külföldi utat csak később vállalnak majd tömegesen az emberek.

Százötven milliárdot költenek

A magyarországi turizmust pedig ez elég érzékenyen érintheti, hozzánk ugyanis kifejezetten nagy arányban érkeztek egészségügyi kezelésre külföldiek. Az ilyen céllal érkező turisták összesített költése 2017-ben nálunk volt a kilencedik legtöbb az egész világon, a teljes turisztikai költésen belüli aránya pedig csak Iránban, Jordániában, Örményországban és Costa Ricában volt magasabb.

Egy tavaly novemberben publikált elemzés szerint (pdf) abban az évben Magyarországon 417 millió dollárt költöttek el egészségügyi céllal a beutazó külföldiek, ami az összes turisztikai költés 6,7 százalékát tette ki. Ha a hazai statisztikai hivatal számaiból kiszűrjük az átutazók kiadásait, akkor épp ilyen arány adódik, és az összeg is nagyjából azonos: a KSH szerint abban az évben 114 milliárd forint bevétel keletkezett így.

Azóta pedig ez az összeg és a részesedés is tovább nőtt. Tavaly már majdnem 154 milliárd forintot hozott az egészségügyi turizmus, ami a teljes költés 7,2 százaléka volt. Összehasonlításképpen, az üzleti céllal érkező turisták sem hagytak Magyarországon ennél radikálisan nagyobb összeget, az ő költésük 211 milliárd forintra rúgott.

Sopron aggódhat

Itthon ráadásul az egészségügyi szolgáltatásokon belül a fogorvosi megy a leginkább, olyannyira, hogy ebben globálisan is nagyhatalomnak számítunk. Igen ám, de a fogászatnál különösen nagy a fertőzésveszély, így végképp elhúzódhat a visszaállás. A lapunknak nyilatkozó fogorvosok is azt mondták, hogy

valószínűleg csak szép lassan, fokozatosan térnek majd vissza a külföldi vendégeik, és akkor sem a többnapos utak dominálnak majd.

Pedig korábban az ilyenek sem mentek ritkaságszámba: a KSH adatai szerint egy egészségügyi ellátásra érkező turista átlagosan 2,7 napot maradt Magyarországon, többet, mint aki üzleti útra jött, és csak 1,2 nappal kevesebbet, mint aki kikapcsolódni.

Ez elsősorban a nyugat-magyarországi régiót érintheti érzékenyen, a fogászati turizmus fellegvára ugyanis jó ideje az osztrák, svájci és német páciensekre specializálódott Sopron-Mosonmagyaróvár tengely. De a fővárosban is sok olyan fogászat van, amely teljes utaztatást végez például a skandináv országokból, azaz idereptetik az ügyfelet, szállást és programot intéznek neki, és nem mellesleg közben el is látják, jóval drágábban, mint amennyit egy magyar beteg ki tudna fizetni, de jóval olcsóbban, mint amennyibe a vendégnek otthon kerülne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A betegellátás biztonsága nemhogy sérül, de leginkább nincs betegellátás"Lényegében összeomlott a hazai fogorvosi ágazat. A sürgősségi esetek ellátása is nehézkes, a nem sürgős esetekkel pedig nem is lehet foglalkozni. A fogászatok tömegével mehetnek csődbe.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat egészségügyi turizmus koronavírus turisztikai költés turizmus Olvasson tovább a kategóriában