Milliárdokat spórol az egészségügyön a koronavírus-járvány alatt a magyar állam
Hetek óta nagy erőkkel készül a koronavírus-járványra a magyar kormány. Március 16-tól a 65 év feletti egészségügyi dolgozók nem vehetnek részt a közvetlen betegállásban, a kórházaknak pedig el kell halasztani a sürgős, azonnali ellátást nem igénylő beavatkozásokat. Leálltak a szűrővizsgálatok is, és a szakrendelőkben is a legszükségesebbre korlátozták az ellátásokat. Később a területért felelős miniszter, Kásler Miklós elrendelte, hogy a 60 ezerből 36 ezer kórházi ágyat szabadítsanak fel.
Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) havonta közzé teszi, mire és mennyit fizet az alap. A márciusi előzetes adatokból is látható, hogy a koronavírusnak jelentős hatása lesz a teljes egészségügyi ellátásra.
Az adatok alapján a követlen járóbeteg ellátás költsége a február havi 102,2 milliárd forintról 100,3 milliárd forintra csökkent. A visszaesést az ötödével csökkenő fogászati költségek (800 millió forint) és a szakellátás 1,4 milliárdos, de csak 2 százalékos visszaesése okozta.
A költségek azért növekedtek is a koronavírus miatt: a molekuláris diagnosztikai ellátás, ami alapvetően a PCR tesztelést jelenti a februári 255 millióról 361 millióra növekedett, 41 százalékkal. Ezek alapján tényleg nem egy jelentős tétel a koronavírus tesztelés: ha a plusz forrásokat alapvetően a hó végéig elvégzett 14 146 tesztre fordították, ki lehet számítani egy mintavétel árát. Eszerint
egy koronavírus tesz elvégzése körülbelül 7500 forintba kerülhet.
A szakellátások költségén belül a járóbeteg ellátás költsége februárban még nőtt is, nagyjából a szintén 31 napos januáréval egyezett meg, így itt még nem látni visszaesést. A visszaesés egyelőre a nagyértékű gyógyszerek 8,5 milliárdos költségcsökkentésének köszönhető. (Itt nem kizárt, hogy csak késve jelennek meg a kifizetések az adott hónapnál technikai okok miatt.)
Az adatokból fény derül a magyar kórházi kapacitásokra és ágyszámokra is. Eszerint a sürgősségi és intenzív eseteket, illetve a tüdőbetegeket kezelni képes osztályokon 1519 szabad ágy volt februárban.
Ugyanakkor a 41 ezer aktívan használt kórházi ágyból 11 640 volt szabad februárban, ami különösen nehezen érthetővé teszi, hogy miért szabadítják fel az ágyakat ilyen erőltetett ütemben.
Nem csak az ágyak felszabadítása miatt fontos, hogy az elhalasztható beavatkozásokat eltolják járvány utánra. A kórházakban sokkal könnyebben tudnak a járványok terjedni, ezért ésszerű lehet hazaküldeni azokat, akiket csak lehet. Ezért a legtöbb országban alapvetően hasonlóan járnak el.
Kásler Miklós miniszter április első napjaiban csupán április 15-ig hagyott határidőt, hogy a teljes kórházi kapacitás 60 százalékát, azaz 36 ezer ágyat szabadítsanak fel az intézmények.*Ez az összesen 60 ezeres ágyszám úgy áll össze, hogy összeadják a 41 ezer aktívan használt kórházi ágyat (ebből 9 ezer krónikus ellátásban használt), a 15 ezer rehabilitációs és a 3 ezer betegápolásban használt ágyat. Ez teljesen indokolatlannak tűnik erre a határidőre, hiszen a koronavírusos fertőzöttek 15-20 százaléka szorul ellátásra.
A kért kapacitás 180-230 ezer egyidejűleg fertőzött kezeléséhez lenne szükséges. Természetesen mindig ésszerű a lehető legrosszabb forgatókönyvre is készülni, de erre a mostani helyzetben elég lett volna kidolgozni egy gyors eljárásrendet a betegek hazaküldésére.
A hírek és az egyéni beszámolók alapján azonban úgy tűnik, hogy központilag adtak meg tervszámokat és határidőket, ami miatt igen nehéz az egyedi esetekben hatékonyan dönteni. Különösen, hogy az elérhető kapacitás adatok és a koronavírus hivatalos adatok szerint szerencsésen lassú terjedése miatt erre nem is lenne egyelőre szükség.
Egy másik lehetséges és ésszerű magyarázat lehet, hogy bár ágy és kapacitás van, orvos és ápoló már kevésbé. Az idősebb dolgozókat védő miniszteri rendelet ugyanis súlyosan visszavetette az emberi kapacitást.
Minden negyedik orvost ki kellett vonni az ellátásból, mert idősebb 65 évnél.
A kapacitás visszafogása viszont éppen járvány közben csökkenti a kórházak finanszírozását. A kórházak ugyanis az elvégzett beavatkozások alapján kapnak pénzt (igaz, a válsághelyzetben elvileg átalányalapon jutnak finanszírozáshoz, de ennek a részletei még nem ismertek). Amennyiben a következő hónapokban számos nem létszükségletű beavatkozást halasztanak el, a rehabilitációkat és számos más kórházi tartózkodást radikálisan csökkentik, az végső soron több tízmilliárdos megtakarítást okoz a költségvetésnek.
Ez ugyanekkora mínusz a kórházaknak. Az ő költségeik viszont kevesebb műtét vagy bármilyen munka esetén sem fognak érezhetően csökkenni, hiszen az alkalmazottakat fizetni kell.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
