Minden hetedik, eddig 13 ezer Ausztriában élő és dolgozó magyar lett munkanélküli
Órási kirúgási hullámmal járt a koronavírus megjelenése Ausztriában. Egyetlen hónap 170 ezren veszítették el a munkájukat. Ezzel 4,4 százalékról 6,7 százalékra fog növekedni a munkanélküliségi ráta.
A leépítés nem egyformán érintette a helyi és a külföldi munkavállalókat – utóbbiak az ausztriai munkavállalók közel negyedét adják. Ahogy az alábbi ábrán látható, az osztrákok a dolgozók 79 százalékát adják, a most a munkájukat elvesztőknek viszont csak a 61 százalékát, tehát lényegesen kevésbé érintette rosszul őket a fordulat (ennek köze lehet ahhoz is, hogy a külföldiek gyakran a most különösen súlyos helyzetbe került iparágakban dolgoznak, például a turizmusban).
Fontos kiemelni, hogy munkanélküliként csak az Ausztriában lakó munkavállalókat regisztrálják. A 100 ezernyi osztrák munkát vállaló magyar közül viszont 41 ezer ingázó volt, ők csak Magyarországon kaphatnak munkanélküli ellátást, és nem is szerepelnek a kinti statisztikában munkanélküliként.
Az osztrák állandó lakcímmel rendelkező új munkanélkülieket megvizsgáltuk állampolgárság szerint is. A 20 legtöbb munkavállalót adó ország közül
Csak a vendéglátásban közel ötezer kint lakó magyar vesztette el az állását.
Míg az osztrákok közül csak minden 29. veszítette el a munkáját, a magyaroknál ez a szám egészen súlyos, minden 7. Ausztriában élő magyar munkanélküli lett.
A magyarokat azért érintette ennyire durván a koronavírus miatt beütő gazdasági leállás, mert harmaduk a vendéglátásban dolgozik. Mivel a turizmus gyakorlatilag teljesen megállt, nem csoda, hogy itt volt a legtöbb elbocsátás.
Az is látható, hogy más iparágakban jóval kisebb volt a visszaesés. A feldolgozóiparban 4 százalékkal nőtt a munkanélküliség. A magasabban képzettséget igénylő iparágakban, mint a pénzügy és biztosítás, vagy az IT, gyakorlatilag nem is volt hatása a koronavírusban a magyarok munkanélküliségére.
A már Ausztriában állandó lakcímmel rendelkező magyarok többsége nagy valószínűséggel hosszabb távon telepedett le az országban. Mivel ők a magyarnál sokkal bőkezűbb osztrák munkanélküli ellátást kapják, nem valószínű, hogy tömegesen visszatérnének Magyarországra.
Esetükben valamivel alacsonyabb a vendéglátásban dolgozók aránya, februárban 21 százalék volt. Viszont az ingázók feltehetően kevésbé integrálódtak a helyi közösségekbe, így elbocsátásuk is valamivel valószínűbbnek tűnik.
Kiszámoltuk azt is, hogy az ingázók közül mennyien veszthették el állásukat. Ha ugyanolyan aránnyal számolunk iparáganként, mint a már Ausztriában élők esetében megfigyelt arányok, akkor közülük még 4800-an lettek munkanélküliek.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
