Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. február 21. 10:55 Adat

A magyarok közel fele nem bízik a választások tisztaságában

Nemzetközi összevetésben kifejezetten bizalmatlanok a magyarok a hazai választásokkal szemben. A Gallup az amerikai elnökválasztás körüli vitákkal összefüggésben kérdezte meg közel három tucat ország lakóit arról, hogy mennyire hisznek a rendszer tisztaságában, és Magyarország az utolsók között végzett: mindössze hat államban mértek az itteninél is rosszabb eredményt.

A felmérés alapján a megkérdezettek 42 százaléka mondta, hogy nem bízik a választások tisztességességében, és ennél alig több, mindössze 45 százalékuk nyilatkozott pozitívan*a többiek nem akartak, vagy nem tudtak válaszolni a kérdésre.. Összehasonlításképpen a választások tisztaságát elfogadók aránya a régiós országok közül Szlovákiában 54, Szlovéniában 66, Lengyelországban pedig 71 százalék, míg a listavezető finneknél közel kilencven.

 

A magyarok bizalmatlansága egyébként nem új keletű. Hasonló felmérést már 2008-ban is csinált a Gallup, akkor még a mostaninál is rosszabb eredmény jött ki, akkor még kisebbségben voltak azok, akik bíztak a rendszer tisztaságában (ennek lehet némi köze a szoros 2002-es, illetve 2006-os választások utáni, politikusok szájából is elhangzó gyanúsítgatásokhoz – igaz, azóta a Fidesz a saját érdekei mentén módosította a választási rendszert). Hiába nőtt azóta az emberek bizalma itthon, közben a lengyeleknél vagy éppen a szlovákoknál sokkal nagyobb ugrást mértek.

A Gallup felmérésében Magyarországnál is bizalmatlanabb országok közül Mexikó, Törökország és Chile helye a rangsorban talán nem meglepő, az Egyesült Államoké azonban első ránézésre akár az is lehetne. A helyzet azonban az, hogy

az amerikaiak amúgy sem túl magas bizalma Donald Trump megválasztását, és különösen az azt kísérő botrányokat követően súlyosan megrendült a választási rendszerben.

 

Négy éve tízből hét amerikai nem hitt a választás tisztaságában, ami Gallup által valaha mért legrosszabb eredmény. Ehhez képest a mostani 59 százalék nem is annyira kiábrándító, sőt, pontosan megegyezik a 2016-os választások előtti utolsó mérés eredményével. Mindezt úgy, hogy amikor tavaly tavasszal a legutóbbi adatfelvétel zajlott, már nyolc ügynökség erősítette meg a 2016-os elnökválasztásba történt idegen beavatkozással kapcsolatos vádakat. Trump úgy lett elnök 2016-ban, hogy több millió szavazattal kevesebbet kapott, mint Hillary Clinton, és az orosz titkosszolgálatok választási befolyásolási kísérletei sem javították a bizalmat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat bizalom Donald Trump Gallup választások Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.