Hivatalosan nincs Magyarországon több tízezer ukrán vendégmunkás, csak 15 ezer
Közel két és félszeresére nőtt az ukrán állampolgárságú munkavállalók száma Magyarországon 2018 és 2019 első féléve között. A magyar médiában számos cikk jelent meg arról, hogy már 29 ezer, vagy akár 44 ezer ukrán munkavállaló van. Azonban az adatok, amikből ezt a következtetést levonták, a munkavállalási és tartózkodási engedélyekre vonatkoznak, és nem arra, hogy ténylegesen mennyien dolgoznak nálunk.
A KSH adataiból azonban azt is ki lehet számolni, hogy valójában mennyi külföldi állampolgár dolgozik Magyarországon. A statisztikai hivatal a NAV-hoz havonta érkező járulékbevallásokat dolgozza fel, így ezek nagyon is pontosnak tekinthetők*Természetesen a fekete munkavállalókat nem tartalmazza, de nekik munkavállalási engedélyre sincsen szükségük. Ráadásul Magyarországon igen csak visszaszorult a teljesen fekete munkáltatás gyakorlata, így ez nem tekinthető igazán jelentősnek. .
Összesen 50 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon az idei első fél évben, a felük más európai uniós országokból jött. A korábbi becslésekhez képest a jelentős eltérés alapvető oka, hogy egyrészt aki munkavállalási engedélyt kap, az nem biztos, hogy valóban munkába áll, és sokan úgy kapnak letelepedési engedélyt, hogy nem dolgozni jönnek, hanem például tanulni.
Az is magyarázza az eltérést, hogy a kiadott engedélyek kimutatása csak összesítve tartalmazza a szezonálisan, akár néhány hónapot hazánkban dolgozó munkavállalók engedélyeit. Egy korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk ezeket az okokat, illetve az egyes engedélyek sajátosságait:
A KSH adatai is alátámasztják azonban, hogy gyorsan nőtt a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok száma. A korábban éveken át 20-25 ezer fő volt a számuk, de az elmúlt két és fél év alatt megduplázódott.
Érdemes ezt európai összehasonlításban is megnézni. Magyarországon 2018-ban a munkavállalók 0,8 százaléka volt külföldi állampolgár – ennél csak öt országban volt kisebb arány*Románia, Bulgária, Szlovákia, Horvátország és Lengyelország
, és ez sokkal alacsonyabb az európai uniós 8,5 százalékos átlagnál.
Magyarországon azonban 39 százalékkal nőtt 2017 és 2019 II. negyedéve között a külföldi munkavállalók száma, ami magasabb az EU átlagos növekedésénél (8 százalék). Négy másik keleti tagállamban azonban még a magyarnál is jóval a gyorsabban nőtt a külföldi munkavállalók száma*Litvánia 131%, Horvátország 64%, Románia 62%, Lengyelország 48%
.
Adat
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Életet leheltek a Nagykörútba a turisták és a bevándorlók, az üzletek ötöde kicserélődött
Csökkent egy év alatt az üresen álló üzlethelyiségek száma, az új boltok láthatóan a turistákra lőnek, vagy az ázsiai diaszpóra üzemelteti őket.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
